Kedves Kata ! A munkaer?-kölcsönzés atipikus jogviszony, amelyre az Mt. általános rendelkezéseit?l eltér? szabályok kerültek megfogalmazásra az Mt. XI. fejezetben. Kölcsönzés esetén a munkáltatói oldalon két jogalany, a kölcsönbeadó és kölcsönvev? munkáltató jelenik meg, illetve harmadikként a kölcsönadott munkavállaló. A munkaviszony a kölcsönbeadóval létesül, a munkavállaló tényleges foglalkoztatása azonban a kölcsönvev?nél valósul meg. Lényeges, hogy a kölcsönbeadó és a kölcsönvev? között létrejött megállapodásban nem lehet korlátozni, illetve kizárni azokat a jogokat, amelyek a munkavállalót e törvény, illet?leg más jogszabály alapján megilletik.Vagyis ugyanúgy érvényesül a munkavállalók védelmére, felmondási tilalomra vonatkozó szabályok. Az Mt. 193/P. §-a atrtalmazza, hogy mely szabályokat nem lehet a munkaer?kölcsönzésnél alkalmazni. Álatlános szabályként elmondható, hogy: - a kölcsönvev? a munkavállalót más munkáltatónál történ? munkavégzésre nem kötelezheti, - a munkavállalóra a kölcsönvev?nél irányadó munkarendre, munkaid?re, pihen?id?re vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, - munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a kölcsönvev?, megállapodásuk szerint megosztva gyakorolja. Az Mt. ez alól két kivételt határoz meg egyrészt a kölcsönvev? a munkavállalót más munkáltatónál történ? munkavégzésre nem kötelezheti, kirendelésjogával nem élhet, másrészt a kölcsönvev? nem gyakorolhatja a munkaviszony megszüntetésének jogát. Annyi negatívum van, hogy jogellenes megszüntetés esetén a kárátalány mértéke nem 2-tól 12 havi, hanem 1-t?l 6 havi átlagkeresetének megfelel? összeg erejéig terjedhet. Egybekben nem rosszab, hanem inkább csak más foglalkoztatási feltételek mellett m?ködik a munkaviszony.

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina
drtothedina@onlinejogasz.hu