|
Hírek |
|
|
2010/12/29
A kérdésfeltevés átmenetileg szünetel.
köszönettel: a szerk. |
|
|
2009/05/01
Kérjük Önöket, amennyiben a befizetéstől számított harmadik napon sem kaptak még választ értesítsenek bennünket, mert előfordul, hogy nem tudjuk a befizetőt beazonosítani.
köszönettel: a szerk. |
|
|
|
|
| |
|
A keresés eredménye:Katalin |
2006-11-14 22:48 [163] |
Tisztet Hölgyem/Uram!
Egy igen hosszadalmas és bonyolult problémával fordulok Önökhöz, amit remélem érthet?en tudok majd leírni. Szüleim 1987-ben 12 éves koromban elváltak. A válást követ?en a vagyoni megosztás megtörtént, majd a n?véremmel édesanyámnál maradtunk. Édesapám banktól felvett segítséggel egy házat vett, bebútorozta és mivel mozgássérült ezért autóval is rendelkezett akkor már több éve. (Ezek az adatok kés?bb lesznek fontosak.) Ezután nem sokkal édesapám egy újabb kapcsolatot alakított ki, ahonnan egy gyermeke is született 1989.03.01-én. A gyermek születését követ?en nem sokkal az újdonsült hölgy a gyermekkel albérletéb?l édesapámhoz költözött, ahová személyes ruházatán kívül csak a gyereket vitte. Majd teltek az évek, és 1995-be összeházasodtak. Ez a házasság 2002-ben felbontásra került, viszont a vagyoni megosztás része még a mai napig is tart! 4 éve!!! Enne oka az, hogy házasságuk alatt többször is költöztek más és más ingatlanba és persze közösen alakítottak ki saját vagyont is, viszont az utolsó ingatlant amit közösen vettek, 3/4-1/4 részben a feleség javára írták az adásvételkor(közös megegyezéssel), mivel a feleség kitalálta, hogy mivel az ? nevén el?tte még nem volt ingatlan, így kevesebb illetéket kell fizetniük. Így a válás után az eladott ingatlan 3/4-ét a volt feleség elvitte. Itt kezd?dött a baj. Nemhogy a 3/4-e hanem maximum az 1/4-e illeti meg, olyan arányban amit közösen szereztek meg. De akkor is legalább 50-50 %. A házasság el?tti vagyoni helyzetek bebizonyításának legapróbb részletein is túl vagyunk(kinek mennyi kanala, villája volt stb.), s?tt már olyanokba is belemennek a feleség ügyvédei,hogy amikor édesanyámnak- aki sajnos 1993-ban meghalt-, és édesapámnak együtélésük alatt milyen közös maszek munkáik voltak, és ebb?l mennyi jövedelmük származott, stb., ami szerintem már csak id?húzás és nem a tárgyhoz kapcsolódik. Joguk van ebbe belenyúlni? Nem lehet ezeket a kérdéseket kegyeleti okok miatt megtagadni? Az eddigi tanúvallomások alapján meg lett állapítva, hogy szüleim válását követ?en édesapám mennyi vagyonnal rendelkezett, és abból mit vásárolt, viszont az újdonsült feleség azt állítja, hogy ? már akkor közös háztartásban élt az édesapámmal. A baj az, hogy ? mindig állít valamit és azokat nekünk kell bizonyítani, hogy nem igazak, és ezzel csak az évek telnek. Ennek soha nem lesz már vége? Az édesapám elmúlt 60 éves. Szeretném ha már vége lenne és nyugodtan élhetne. Értelemszer?en elfogult vagyok vele szemben, de ? az apám akár mi is történt. A felesége pedig többet akar, mint amit bedolgozott ebbe a házasságba. Arról nem is beszélve, hogy ? hagyta el az apámat egy másik férfi miatt. Mellesleg telebeszélte a közös gyeremkük fejét, hogy ne találkozzon az apjával, de a gyerektartást követeli. Szó ami szó mesélhetnék. Viszont a kérdésem csak az lenne, hogy hogyan lehet hozzájutni azokhoz az adatokhoz-értem én lakásnyilvántartás, gépkocsitulajdonos nyilvántartás- ahol 20-30 évvel ezel?tti adatokat is nyilvántartanak. És, hogy esetleg lenne e Önöknek valami ötletük, hogy milyen úton lehetne e még elindulni, vagy elterelni a dolgot támadó és nem védekez? irányba, mert ez az egy állítás egy tagadás játék már nagyon unalmas. Kérem segítsenek egy pár ötlettel vagy néhány gondolattal hátha ki tudunk találni némi ment? megoldást. Remélem nagyjából érthet?en vázoltam a történetet. Segítségüket el?re is köszönöm.
Tisztelettel: Katalin |
Kedves Katalin!
Leveléb?l egyértelm?en kiderül, hogy a házassági bontóper és így a
vagyonmegosztás kérdésében a bizonyítás évek óta folyik a bíróság el?tt.
Különösen amennyiben az Ön édesapja jogi képvisel? nélkül jár el, úgy a
bíróság kötelezettsége édesapja részére a felvilágosítást megadni, hogy mely
kérdéseket mely félnek kell bizonyítani. Láthatóan a felek között egyezség
egyik vagyontárgy tekintetében sem született és ez a pert jelent?sen
meghosszabbítja, hiszen részletes bizonyítás lefolytatására van szükség. Az
életközösség megszakadásáig valamennyi vagyontárgy osztatlan közös vagyonnak
min?sül, amit a felek együtt vagy külön-külön szereztek, ez alól kivétel az a
vagyon, ami a házasságkötés el?tt megvolt, örökség, ajándék, stb., ezek külön
vagyonnak min?sülnek.
A per folyamán édesapjának azt kell bizonyítani, hogy abból a vagyonból, ami a
házasság alatt keletkezett, milyen részt képvisel az ? különvagyona. Tehát
ha ? kölcsönb?l a házasság keletkezése el?tt házat, autót, stb. vett, majd azt
a házasság alatt eladta azért, hogy a feleségével együtt újabb házat vegyenek,
a különvagyon helyébe lép? érték változatlanul különvagyonnak min?sül, tehát a
közös házba bevitt ingatlan, autó értéke az édesapja különvagyona. Ezt a
bíróság el?tt kell bizonyítania édesapjának.Azonban ha jól veszem ki szavaiból
ez a bizonyítás valójában a bíróság el?tt már megtörtént, és a négy év alatt a
vagyonmérleg valamennyi részletére vonatkozóan lefolytatták a bizonyítást.
Amennyiben még úgy látja, hogy további iratokra van szükség, a Földhivatalnál
kell kérnie az ingatlanok tulajdoni lapját betekintésre, illetve amennyiben a
bíróság részére csatolni kívánja, úgy hiteles másolatot kell kérnie. Az
ingalannnyilvántartás 1972 óta egységes rendszer, azonban csak 1994-t?l
kezd?d?en kezdték el az adatokat elektronikus rendszerre feldolgozni. tehát
amennyiben Önöknek régebbi tulajdoni viszonyok igazolására van szükségük, úgy
a Földhivatal vagy az Önkormányzat - települése válogatja - levéltárában
folytathat kutatómunkát. Azonban erre álláspontom szerint nincs szükség,
hiszen az édesapja és a felperes 1995-ben házasodtak össze, ekként ha az adott
ingatlanok tulajdoni lapjának teljes másolatát kéri a földhivatalnál, azon az
ingatlanokkal kapcsolatos valamennyi bejegyzést tartalmazni fogja, ekként
megállapítható lesz, hogy az édesapja tulajdonában milyen ingatlan volt a
házasságkötést megel?z?en. E tekintetben azonban az adás-vételi szerz?désre
(amellyel édesapja elidegenítette az ingatlant) szükség lehet, hogy a
különvagyoni érték megállapításra kerülhessen. Javaslom, hogy a per számára
hivatkozással levélben keresse meg a körzeti földhivatalt annak érdekében,
hogy az ingatlanhoz kapcsolódó iratokat megtekinthesse.
Azt tudnia kell, hogy amit valamelyik fél állít a bíróságon, azt annak a
félnek kell bizonyítania is. Ekként az édesapja volt felesége állításait
els?dlegesen neki kell bizonyítania, nem pedig Önöknek megcáfolniuk.
Amennyiben a bizonyítási eljárást a bíróság befejezte, úgy ezesetben els?fokon
hamarosan ítélet születik,az abban foglaltakat pedig mindkét fél - amennyiben
az ítélettel nem ért egyet - fellebbezéssel támadhatja a kézbesítést?l
számított 15 napon belül.
tisztelettel:
Dr. Bagó-Rónai Ivett
dr.bago-ronai.ivett@onlinejogasz.hu
|
|
|
|