Kedves Angéla! A Családjogi törvény értelmében amennyiben a felek között nem jön létre házassági vagyonjogi szerz?dés, úgy a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelel?en a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Az ingatlanok, amelyek 1/2-ed része a nevén szerepel ugyanilyen házassági közös vagyonnak min?sülnek. Azonban az az ingatlan, amelyet Ön a férje által átadott összegb?l vásárolt, az nem közös vagyon, hiszen a házassági életközösség megsz?nte után szerezte! A férje által átadott összeg a vagyonmegosztás során pénzbeli kompenzációt jelenthetett. E körben valójában nincs jelent?sége annak, hogy ezt a megállapodást a bíróság jóváhagyta-e vagy sem, hanem a tartalmi kérdések a fontosak. Amennyiben a pénzátadással egyidej?leg, az ügyvédek el?tt aláírt megállapodás tartalmazza azt, hogy a feleknek egymással szemben további követelése nincsen, vagy hogy az Ön által említett ingatlanok tulajdonjogának férje nevére történ? átírásához hozzájárul, úgy - a szerz?dés teljes ismerete nélkül - valószín?nek t?nik, hogy a volt férjével Önök között további elszámolásra sem az ingatlanok, sem az ingóságok tekintetében nincs szükség. Annak oka, hogy a megállapodás alapján a férje még nem jegyeztette át az ingatlanokat a nevére, véleményem szerint csak illeték-fizetési okai lehetnek. Kérem, hogy az aláírt megállapodást alaposan vizsgálja át, és ennek függvényében tud dönteni arról, hogy a bíróság el?tt kéri-e a vagyonjogi kérdések rendezését, miután a volt férjével való egyezkedés levele tanúsága szerint eredményre nem vezetett. Kérdezte, hogy kérhet-e kirendelt ügyvédet az ügyeinek intézése érdekében. Költségmentesség biztosítása esetén a bíróság az ügy vitelére a fél kérésére pártfogó ügyvédként a bíróság székhelyén m?köd? ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendel ki, feltéve, hogy a kirendelés az ügy körülményeire tekintettel szükséges. Költségmentességet azonban a bíróság akkor biztosít, ha a fél jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagyona pedig - a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül - nincs. Költségmentességben kell részesíteni - jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül - azt a felet is, aki rendszeres szociális segélyt kap. Tekintettel arra azonban, hogy az Ön nevén több ingatlan is van - amennyiben ezek helyzetét a megállapodás nem rendezi - úgy vélhet?en Ön sem költségmentességre, sem pártfogó ügyvéd kirendelésére nem jogosult. Azonban a levelében felvázolt szituáció bonyolultsága és a megállapodás megléte miatt álláspontom szerint mindenképp indokolt volna ügyvédet felkeresnie a kérdések tisztázása érdekében.

tisztelettel:
Dr. Bagó-Rónai Ivett
dr.bago-ronai.ivett@onlinejogasz.hu