Fiamat néhai volt férjem második felesége édesapja haláláról a későbbiekben tájékoztatta. Fiam megbízott egy ügyvédet, aki állítása szerint járt az önkormányzat hagyatéki csoportjánál. Ezt követően hagyatéki eljárásra került sor, de a közjegyzőnél sem a halotti anyakönyvi kivonatot, sem a hagyatéki leltárt nem találtuk, az ügyvéd erről utána nem is beszélt. Ezzel szemben 6. éve szünetelteti a hagyatéki eljárást. A hagyatéki jegyzkönyvben viszont szerepel fiam édesapja 1.100,000,- Ft-os bt. vagyoni betétje, mint beltagi (apport) és befutott még annak idején a közjegyzőhöz egy hosszúlejáratú hiteltartozás, amelynek ingatlan fedezetét a földhivatalban nem találjuk, illetve amiről tudtunk arról az édesapja neve eltünt. Azóta több tulajdoni lapot is kiváltottunk, de már az előzőhöz képest az adás-vétel bejegyzése is eltünt. A másik tul.lapon is kizárólag a túlélő házastárs adatai szerepelnek, ez a tul.lap. szintén aggályos. Többször jártunk a közjegyzői irodában, de a közjegyző mielőtt betekintést enged a dossziéba előtte alaposan kiszed belőle mindent. A fiam ügyvédje a cég felszámolásra hivatkozva szünetelteti a hagyatéki eljárást, miközben az öröklés megnyílta után a cég 2 évig volt végelszámolás alatt, ezt követően került felszámolás alá. A cégbíróságon eljárva meggyőződtem erről. A szüneteltetett hagyatéki eljárás alatt a cég (mérleg szerinti) minden 7.800,000 Ft. pénzeszköze és az elhunyt apportja is eltünt, felszámolással szüntették meg, tavaly úgy, hogy általunk ismeretlen 1.800,000 Ft-os hitelezői igény lett bejelentve, ami a végelszámolás keretében a pénzeszközökből kiegyenlíthető lett volna. Időközben a túlélő házastárs ellen számviteli rend megsértése miatt büntető eljárás van folyamatban. Kikértem tavaly a teljes közhiteles cégkivanot, ahol az elhunyt beltagként van feltüntetve. A probléma csak az, hogy ezt megelőzően kikértem az APEH Jogi Osztályának konkrét állásfoglalását is, ahol a túlélő házastársat nevezik meg beltagnak.....??? Melyiknek lehet hinni? Időközben az általunk ismert egyik ingatlan vonatkozásában polgári per van folyamatban. A hagyatékátadó végzés még nem történt meg. Alaposan valószínűsítem, hogy a cégiratokat és az ingatlannyilvántartási iratokat is meghamisították azért, hogy a lehetséges fedezet (ingatlanok, gépkocsi, hajó, részvények) egyidejű eltüntetésével fiam örökrésze hagyatéki teherként testesüljön meg és a túlélő házastárs így mentesüljön a kötelezettségek alól. (A cégbírósági adatok szerint polgári perben eljáró ügyvédje az első hagyatéki tárgyalás előtt egy nappal neveztette ki a túlélő házastársat "végelszámolónak" a cégbíróságon) Alaposan feltételezem azt is, hogy a túlélő házastárs a közjegyző és a jogi képviselők (beleértve a sajátját is) jóhiszeműségét kihasználva fiamat afféle Kaya Ibrahimként tartogatják a fél évtizede szüneteltetett hagyatéki eljárásban. Fiam ezért saját ügyvédjétől megbízását megvonta, ugyanis neki minderről tudnia kellett, hiszen meghatalmazása alapján ő járt el az önkormányzatnál, a földhivatalban és a cégbíróságon is. Az ügyvéd a pénzt 300,000,- Ft-ot előre elkérte, erről nekünk semmilyen számlánk nincs. Jelenleg minden eljárásban a fiamat én képviselem. Kérdéseim: 1.) Kötelezhető-e az önkormányzat, hogy a hagyatéki leltárt adja ki?( Miután a közjegyző az ebbe való betekintést nem biztosítja) 2.) Kötelezhető-e a bank, hogy a fiam által ismeretlen hosszúlejáratú hitel ingatlan-fedezetét jelölje meg, miután a közjegyző ennek évek óta nem tesz eleget? 3.) Milyen jogszabályi hivatkozással kötelezhető a közjegyző az eljárás törvényes lefolytatására? Ki a felelős azért a veszteségért, ami fiamat - nyilvánvalóan a joggal való visszaélés miatt éri. Válaszukat előre is köszönöm.