Tisztelt jogász! Munkaügyi kérdéssel fordulnék önhöz a saját és kolleganőm nevében. Én 1986, a kolleganőm 1995 óta dolgozik ezen a munkahelyen. Mindketten elvégeztünk egy felsőfokú végzettséget adó iskolát egy jobb fizetést biztosító munkakör reményében. A kolleganőm egy évvel korábban végzett, mint én így ő egy évvel korábban került át a másik munkakörbe, ahol jelenleg hatan dolgozunk váltóműszakban. Az új munkakörében dolgozott ugyan, de nem sorolták át az új munkakörének megfelelő rangba és fizetési kategóriába. Egy évvel később velem is ez történt. A régebbi dolgozókat 2006. január elsején sorolták be egy magasabb fizetési kategóriába, új munkaköri megnevezéssel. A cég fizetett nekünk helyettesítési díjat, és munkabér különbözetet 2006. Augusztus 1-éig. Július közepe fele közölte velünk a Főnökhelyettes, hogy a felsőbb vezetés hozzájárult az átsorolásunkhoz, Augusztus 1-től. Meg is történt az új munkakörbe való átsorolás, (névileg, rangilag), ahol az én esetemben akkor még majdnem duplája volt az alapfizetés az előző munkakörömhöz képest. A felsőbb vezetés Augusztus közepe fele, Augusztus elsejei dátummal küldött minden ebben a munkakörben dolgozónak egy értesítést, miszerint január 1-től visszasorolta őket egyel alacsonyabb fizetési kategóriába. A régebben ott dolgozók bérét nem csökkentették, az alacsonyabb kategóriának megfelelően, de mi már nem kaptuk meg azt a bért amit ők. Most egy munkakörben dolgozunk mind a hatan, ugyanabban a rangban, ugyanakkora felelősség terhel mindegyőnket, csak mi ketten 60-70E Ft-al kevesebb fizetést kapunk érte. A minap olvastam az alábbiakat: A Munka Törvénykönyve változásai egyéb vonatkozásokban... II. rész 2007.04.03, Teleki Gyula László, Forrás: Saját forrás A Munka tv. 142/A. § beiktatását szükségessé tette a 75/117/EGK irányelvben foglalt rendelkezések átvétele, mely az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét fogalmazza meg. Az Alkotmány is kimondja, hogy az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga. Az egyenlő, illetve egyenlő értékűként elismert munka díjazásakor tilos a munkavállalók között indokolatlan megkülönböztetést tenni. Azonos munkakörben, azonos végzettségek, gyakorlati idő alapján például a munkavállalóknak egyenlő bérben kell részesülniük. Az egyenlő érték megállapítása mindig több körülmény mérlegelésétől függ, de természetesen ezeknek az elvégzendő munkához kell kötődnie. Ennek megítéléséhez nyújt támpontot a törvény, mely meghatározza, hogy általában mit célszerű az összehasonlítás során figyelembe venni. A munkaköri besoroláson, vagy teljesítményen alapuló munkabért úgy kell megállapítani, hogy az ne eredményezzen hátrányos megkülönböztetést a munkavállalók között. Kérdésünk az lenne, hogyan tudnánk érvényt szerezni a Munka tv. és az Alkotmány által "biztosított" jogunknak? Segítségét előre is köszönjük.