Tisztelt Berkes Zoltán! A munkaszerződés módosítása és új munkakörök ellátása természetesen csak a munkaszerződés módosításával lehetséges, amely a két fél - munkavállaló és munkáltató - kölcsönös megegyezésével jöhet létre. A munkajog azonban ismeri a kiléptetés fogalmát, amely lehet térbeli, időbeli vagy munkakörből történő kiléptetés. Az időbeli kiléptetés tipikus esete a túlmunka, amikor a munkaidőn felül végez a munakvállaló munkát. Természetesen ennek az ellentételezésének is meg kell lennie, tehát amennyiben Ön a szerződésben szereplőnél többet dolgozott - akár 70 órát is - úgy erre az időszakra bér illeti meg illetve pótlék, amely az órabérének ötven százaléka, vagy a rendkívüli munkavégzés idejének megfelelő tartamban szabadidő jár Önnek. Amennyiben a rendkívüli munkavégzésre pihenőnapon kerül sor, a pótlék mértéke 100%. Levevlében azt írta, hogy hazaviszi a munkát, amely esetben a munkára szánt idő nehezen igazolható, regisztrálható. Amennyiben a szerződés szerinti munkaidőbe az Ön által elvégzendő munka mennyiségileg nem fér bele, úgy azt a munkáltatója számára jelezheti, de otthoni munkavégzési kötelezettsge nincs. Amennyiben a munka elvégzésére a munkáltató kötelezi, úgy megoldás lehet, ha azt a munkahelyén végzi el, ekként a rendkívüli munkavégzés igazolt lehet és az ellentételezést munkáltatójától követelheti. A kiléptetés másik formája esetén a munkavállaló a munkáltató utasítása alapján eredeti munkaköre helyett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el. Ez nem minősül munkaszerződés módosításanak, feltétele, hogy a munkavállalóra aránytalan sérelemmel nem járhat, és időtartama nem haladhatja meg naptári évenként a 44 napot. Díjazás a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg, tehát a plusz feladatokért plusz díjazás jár (természetesen ha az eredeti munkakörben nincs szükség munkavégzésre, úgy ott nem jár díjazás - tehát a jövedelem lehet akár az átlagkeresetnek is megfelelő, de annál kevesebb semmiképp). Ha az eredeti munkakör mellett más munkakörbe tartozó feladatokat is el kell látnia, úgy helyettesítési díj illeti meg, tehát azt a munkáltatónak ellentételeznie kell. Az Ön esetében annyival bonyolultabb a kérdés, hogy habár az érdekeltség a társaságoknál azonos, jogilag különálló cégekről beszélhetünk. Ebben az esetben kirendelésről beszélhetünk, a munkavállaló a munkáltatók között létrejött megállapodás alapján más munkáltatónál történő munkavégzésre kötelezhető. Ennek feltétele, hogy a társaságok között nem legyen ennek ellentételezése, tehát a másik társaság ne fizessen az Ön munkáltatójának azért hogy náluk dolgozzon. Ebben az esetben azonban külön juttatás nem illeti meg, illetve a fent vázoltak szerint a további munkakörök miatt illetheti csak meg további díjazás. Az átirányítás (más munkakör ellátása) és a kirendelés együttes időtartama éves szinten a 110 munkanapot azonban nem haladhatja meg. Tehát a fentiekre tekintettel a munkaszerződése módosítása nem szükséges, azonban a szerződésen felül ellátandó munkakörök és azok díjazásának megállapítása igen. Amennyiben erre a munkáltatója nem hajlandó, úgy írásbeli munkakör leírás híján a feladatát sem "tudja" ellátni, tehát arra nem kötelezhető, hiszen az átirányítás vagy a kirendelés nem igazolható, illetve amennyiben a feladatot ellátja, és nincs hasonló munkakör, és a bérlapon a szerződésben szereplő személyi alapbérén kivül nincs további bérelem, úgy a díjazás összegszerőségének megállapítását és annak megfizetését bíróságtól kérheti. Amennyiben a bérét a munkáltató nem fizeti meg, úgy az rendkívüli felmondási oknak minősül, és ebben az esetben is követelheti az elmaradt juttatásokat.

tisztelettel:
Dr. Bagó-Rónai Ivett
dr.bago-ronai.ivett@onlinejogasz.hu