Kedves Anikó ! A Kjt.30. § (1)bekezdése b) pontja szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület munkáltatót érintő döntése - különösen a feladatok változásából adódó átszervezés vagy a költségvetési támogatás csökkentése - következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség. Azonban a létszámcsökkentés során is érvényesülnek a Kjt. és a Munka tv. által előírt felmentési korlátozások, illetve tilalmak, ezért a munkáltatónak arról is meg kell győződnie, hogy a közalkalmazott nem esik-e felmentési korlátozás vagy tilalom alá. A közalkalmazott védettségét erősítő előírása a Kjt.-nek, hogy a munkáltatónak a felmentés előtt meg kell vizsgálnia, van-e olyan más munkakör, amelynek ellátására az érintett közalkalmazott alkalmas, és amennyiben van ilyen, abba át kell helyezni a közalkalmazottat, ha azt a közalkalmazott elvállalja. Nem terheli ez a kötelezettség a munkáltatót, ha felmentésre a közalkalmazott nem megfelelő munkavégzése, vagy alkalmatlansága (ide nem értve az egészségügyi alkalmatlanságot) alapján került sor. 2007. január 1. napjától a munkakör felajánlási kötelezettség szabálya annyiban módosult, hogy már nemcsak képzettségnek megfelelő munkakör, hanem bármilyen üres munkakör felajánlható. Lényeges viszont, hogy az üres munkakörnek a felmentés közlésének az időpontjában kell fennállnia. nem minősül ebből a szempontból üres munkakörnek az, ami afelmentési idő tartama alatt keletkezik! Ha tehát nem volt üres álláshely a felmentés közlésekor, csak később, akkor a munkáltató nem járt el jogellenesen. Az pedig a munkáltató mérlegelési körébe tartozik, hogy ha egy üres állás van, azt kinek ajánlja fel, ezen döntést a munkaügyi bíróság nem bírálhatja felül.

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina
drtothedina@onlinejogasz.hu