|
Hírek |
|
|
2010/12/29
A kérdésfeltevés átmenetileg szünetel.
köszönettel: a szerk. |
|
|
2009/05/01
Kérjük Önöket, amennyiben a befizetéstől számított harmadik napon sem kaptak még választ értesítsenek bennünket, mert előfordul, hogy nem tudjuk a befizetőt beazonosítani.
köszönettel: a szerk. |
|
|
|
|
| |
|
A keresés eredménye:Bódi Imre |
2007-09-04 15:20 [3239] |
Tisztelt Ügyvédnő! A következő végrendeleti ügyben kérném a segítségét.
Súlyos szívműtét előtt állok, és végrendelkezni szeretnék, mivel bármi előfordulhat.
1978-ban első feleségemtől elváltam. Ebből a házasságból két gyermek született. Elsőszülött fiamat én neveltem fel, a másodszülött fiamat pedig volt feleségem.
Én kb 5 elteltével ismételten házasságot kötöttem. Közös gyermekünk nem született. Feleségemmel közösen vásároltunk egy lakást, mely 1/2-részben az enyém, 1/2 részben a nejemé (a tuljadoni lap szerint is)
Így tehát én csak a rám eső 1/2 részről szeretnék végrendelkezni, mivel a lakás másik fele egyértelműen a nejemé, és esetleges halálom esetén az én részem haszonélvezőjévé is válik (ugye jól tudom? özvegyi haszonélvezet)
Nos a lakás fele részét elsőszülött fiamra és második feleségem egyedüli unokájára szeretném hagyni, akit egészen 16 éves koráig mi neveltünk.
Másodszülött fiamat kitagadhatom-e az örökségből a Ptk. 663.§. (1) a.) pontja alapján. Tekintettel arra, hogy az elmúlt 30 év alatt egyetlen egyzser láttam, soha nem kerestük egymást -sem ő, sem pedig én - , és nem tartom jogosnak, hogy még a köteles részt is megkapja, amiért én dolgoztam, és csak elsőszülött fiamra, és nevelt unokámra számíthattam mindig bármi bajom volt..
Most sem tudom hogy hol él, merre lakik, egyzser nem keresett meg hogy élek-e egyáltalán?
Fennáll-e ilyen esteben az öröklésre való érdemtelenség, vagy ki kell fizetni a köteles részt, tejhát csak az örökségből való kizárás foganatosítható?
További kérdésem, hogy - mivel nehezen írok - géppel elkészíthető-e a végrendelet (amit természetesen én aláírok és két tanu is), vagy kinek diktálhatom le, hogy az érvényes legyen?
Köszönöm megtisztelő válaszát! |
Tisztelt Bódi Imre!
Amennyiben végrendelkezni kíván, azt közvégrendelet vagy írásbeli
magánvégrendelet formájában teheti meg. Közvégrendeletet közjegyző
vagy bíróság elött lehet tenni, írásbeli magánvégrendelet pedig akkor
érvényes, ha elejétöl végig maga írja és aláírja; vagy amennyiben ez
nehézséget jelent, úgy a géppel írt végrendeletet két tanú együttes
jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú
előtt a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a
tanúk is - e minöségük feltüntetésével - aláírják; vagy a
végrendeletet aláírja és akár nyílt, akár zárt iratként a
közjegyzönél - végrendeletként feltüntetve - személyesen letétbe helyezi.A
végrendeletböl ki kell tünnie annak
végrendeleti minösége, keltének helye és ideje. A több különálló lapból
álló írásbeli magánvégrendelet csak akkor érvényes, ha minden lapját
ellátták folyamatos sorszámozással, továbbá a végrendelkezö és - ha a
végrendelet érvényességéhez tanúk alkalmazása szükséges - mindkét tanú
aláírásával.
Azt figyelembe kell vennie, hogy írásbeli magánvégrendelet tanúja vagy más
közremüködö személy, illetöleg ezek hozzátartozója javára szóló juttatás
érvénytelen, kivéve ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó
sajátkezüleg írta és aláírta.
Az a tény, önmagában, hogy a másodszülött fiával nem tartja a kapcsolatot,
még nem ad okot a kitagadásra, nem minösül érdemtelenségnek. A Ptk.
tételesen felsorolja az érdemtelenségi okokat, ekként érdemtelen az
öröklésre aki az örökhagyó életére tört; aki szándékos eljárásával az
örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, vagy annak
érvényesítését meghiúsította, illetöleg ezek valamelyikét
megkísérelte;
aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes
öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy
életére tört.
Amennyiben ezek az okok nem állnak fenn, másodszülött fia végrendelet
esetén is jogosult a kötelesrészre, amely törvényes örökrésze fele, tehát
az egész ingatlan 1/12-ed része. Ennek kiadását kérheti a fia akár pénzben
is - az ingatlan 1/12-ed részének értéke.
Az ön házastársa a törvényes öröklési rend esetén ténylegesen örökli
mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ö örököl
(özvegyi jog), annak korlátozását azonban a leszármazók kérhetik. A
korlátozás azonban olyan mértékü lehet, hogy a korlátozott
haszonélvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az
általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának
eredményét is.
Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti
jogának megváltását. A házastárs által lakott lakásra, az általa használt
berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását
azonban nem lehet kérni.
Végrendeleti öröklés esetén azonban rendelkeznie kell a házastárs
haszonélvezeti jogáról, ellenkező esetben, ha az örökhagyó
végrendeletében a vagyonát vagy ennek egy részét harmadik személyre
hagyja, és a vele együttélő házastársának haszonélvezeti jogáról nem
rendelkezik, a hallgatással történt mellőzésből általában arra
lehet következtetni, hogy a túlélő házastársat a törvényes
öröklésből kizárta, illetőleg kötelesrészre szorította. A
másodszülött fia kötelesrészre való jogosultsága öröklési szerzödéssel
lenne "kiküszöbölhetö", amely esetben Ön arra vállal kötelezettséget, hogy
az Önnel szerzödö személyeket tartás vagy életjáradék fejében örökösévé
teszi. Azonban házastársa haszonélvezeti joga ebben az esetben sem
érvényesül, természetesen mivel az ingatlan 1/2-ed része a tulajdona, az
ingatlant ebben a részben továbbra is használhatná, illetve ez a szerzödés
a fennálló családi kötelékre tekintettel támadható volna másodszülött fia
által.
tisztelettel:
Dr. Bagó-Rónai Ivett
dr.bago-ronai.ivett@onlinejogasz.hu
|
|
|
|