Tisztelt Kozák Géga! A jelenléti ív szolgál arra, hogy a tényleges munkaidöt igazolja, és amennyiben a munkaidőbeosztástol eltérö munkavégzés történik, úgy a rendkívüli munkavégzésért díjazás jár, amely ezesetben a munkadíj 50%-os pótlékkal növelt összege, illetve a hétvégén, pihenöidöben végzett munka esetén 100%-os pótlékkal növelt összege. Amennyiben a munkakörébe tartozó (ez a szerzödése kötésekor aláírt munkaköri leírásból megállapíthato) feladatokat is el kell látnia, úgy erre a munkáltató munkaszerzödés-módosítása nélkül is utasíthatja, ezt átirányításnak nevezik, azonban ez nem haladhatja meg a jogszabály szerint az évi 44 napot. és ezért külön (munkaszerzödésen felüli) díjazás illeti meg Önt. Tehát amennyiben ilyen írásos irat, mely szerint a pénzügyi vezetö bizonyos feladatait is el kell látnia nem született (ha ezeket a feladtaköröket az eredeti munkaszerzödése nem tartalmazza, úgy ezeket a feladatokat ellátni sem köteles, ellátása esetén pedig külön díjazásra jogosult. Rendkívüli felmondásra lehetösége van, ha a munkáltató a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét megszegi. A munkabér nem, vagy nem hiánytalan teljesítése ilyen kötelezettségszegésnek számít. A túlóra esetén pontosan megállapítható az, hogy milyen jövedelemtöl esett el, míg az átirányítás esetén írásos utasítás esetén ezt a pénzügyi vezetö korábbi béréböl lehet kikövetkeztetni. Az sajnos függö kérdés, hogy a munkáltató részéröl mivel a túlóra vonatkozásában sem utasítás, sem jóváhagyás (jelenléti ív aláírása) nincs, a munkáltató ezt a felmondást vitathatja. Azonban az a tény, hogy a jelenléti ívek elküldésre kerültek és Ön e-mailben jelezte a túlórát - és erre nemleges választ nem kapott - a munkáltató hallgatólagosan elismerte a túlórát, az Ön rendkívüli felmondását alapozza meg. A rendkívüli felmondást indokolni kell, így meg kell jelölnie pontosan, hogy a munkáltató mely intézkedése szolgált a rendkívüli felmondás alapjául. A fentiek alapján a munkáltató intézkedése sérti a Munka törvénykönyve 83/A § (1)-(6) bekezdéseiben , és a 147.§ (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott rendelkezéseket. Az indoklásnak valósnak, világosnak, okszerünek kell lennie, és a munkáltató magatartásától 15 napon belül meg kell történnie - mivel ebben az esetben egy folyamatos jogsértésröl van szó, így a határidöböl nem tud "kicsúszni". A munkaviszony egészét jellemzö együttmüködési kötelezettségre tekintettel javaslom, hogy a rendkívüli felmondás elött irásban hívja fel munkáltatóját a szükséges díjazások kifizetésére és ennek eredménytelensége esetén éljen felmondási jogával. Rendkívüli felmondás esetén a munkavállalót megilleti a rendes felmondás esetén alkalmazandó felmondási idöre járó átlagkereset, a végkielégítés, és természetesen követelheti a túlóra miatt elmaradt jövedelmeket is. A munkáltató önkéntes teljesítésének elmaradása esetén ezek iránt munkaügyi bírósághoz fordulhat.

tisztelettel:
Dr. Bagó-Rónai Ivett
dr.bago-ronai.ivett@onlinejogasz.hu