|
Hírek |
|
|
2010/12/29
A kérdésfeltevés átmenetileg szünetel.
köszönettel: a szerk. |
|
|
2009/05/01
Kérjük Önöket, amennyiben a befizetéstől számított harmadik napon sem kaptak még választ értesítsenek bennünket, mert előfordul, hogy nem tudjuk a befizetőt beazonosítani.
köszönettel: a szerk. |
|
|
|
|
| |
|
A keresés eredménye:Sagátné Várnai Katalin |
2007-11-06 22:44 [3296] |
Tisztelt Hölgyem/Uram!
A következő kérdéssel fordulok Önhöz: Júl. 27.-én, várandósságom 7. hetében elbocsájtottak a munkahelyemről, ráadásul pár nappal azután, hogy betegállományból visszajöttem (pár napig betegszabadságon voltam, mert nem éreztem jól magam). A papirokat közös megegyezéssel irtuk alá, mondván, hogy különben a munkaügyi hivatalban sem regisztrálnának álláskeresőként (a próbaidőm egyébként már korábban lejárt). Ezzel anyagilag elég rossz helyzetbe kerültem: várandósan nem szivesen alkalmaz már senki és igy meglehetősen kevés gyed-re számithatok. Azt szeretném megtudni, hogy a munkáltatóm minden következmény nélkül hozhat ilyen helyzetbe, vagy élhetek-e valamilyen követeléssel velük szemben. Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Sagátné Várnai Katalin |
Kedves Kérdező!
Főszabály szerint a terhes nőfelmondási tilalom alatt áll,
vagyis a munkáltató rendes felmondással nem, csak közös megeggyezéssel
vagy rendkívüli felmondással küldheti el. Ez a felmondási vélelem akkor is
áll, ha ez elbocsátáskor a nőmég nem tudja, hogy terhes, csak
később derül ki, hogy valójában már a felmondás közlésének
időpontjában terhes volt.
Levele szerint 2007. július 27--én írták alá a közös megegyezést. A
jogviszony megszüntetése ezen formában nem jogellenes, hiszen Ön is
hozzájárult. Amennyiben kényszerrel, fenyegetéssel, megtévesztéssel vették
rá az aláírásra, lehetőség van megtámadásra. Azonban ennek nagyon
szigorú a határideje, az aláírástól számított 30 nap, illetve a kényszer,
fenyegetés megszüntének, a megtévesztés felismerésének napjától számított
30 nap. Kérdés, hogy történt e ilyen és még határidőben van e ?
Bíztatni nem tudom, hogy forduljon munkaügyi bírósághoz, hiszen azt tudta,
hogy aközös megegyezés aláírásával a jogviszonya megszűnik, tudta,
hogy terhes és nehezen tud elhelyezkedni. A bíróság sajnos csak ezeket az
objektív tényeket vizsgálja a szubjektív, érzelmi dolgokat nem.
Ha nagyon szeretne lépni, akkor csak a közös megegyezést támadhatja meg
megtévestésre hivatkozva a z illetékes munkaügyi bíróságon. A keresetben
nemcska a megtévesztést kell bizonyítani, hanem azt is, hogy a kereset
benyújtáást megelőző30 napon belül jutott tudomására a
megtévesztés. Munkavállaló a munkaügyi perben nem fizet illetéket azonban
ha elveszíti a pert az ellenfél perköltségét (ügyvédi munkadíjat, ha
ügyvéddel jár el)meg kell fizetni, ami apertárgyérték 5 %-ig trejed.
Esetében a pertárgyérték 12 havi átlagkereset, hiszen maga a munkavizsonya
a vitás.
tisztelettel:
Dr. Tóth Edina
drtothedina@onlinejogasz.hu
|
|
|
|