|
Hírek |
|
|
2010/12/29
A kérdésfeltevés átmenetileg szünetel.
köszönettel: a szerk. |
|
|
2009/05/01
Kérjük Önöket, amennyiben a befizetéstől számított harmadik napon sem kaptak még választ értesítsenek bennünket, mert előfordul, hogy nem tudjuk a befizetőt beazonosítani.
köszönettel: a szerk. |
|
|
|
|
| |
|
A keresés eredménye:Kúti Gergő |
2007-12-02 19:59 [3327] |
Tisztelt Ügyvéd(nő)!
Édesapám elvesztése után a hagyaték rendezése kapcsán néhány kérdés merült föl bennem, ezekben kérem segítségét:
1. Ha nem volt végrendelet, akkor hiába voltak édesanyámmal házasok mégis én öröklöm édesapám részét (ingóságból és ingatlanból egyaránt) vagy pedig édesapám része kettőnk közt (édesanyámmal) oszlik el?
2. Három ingatlanban volt édesapámnak tulajdonrésze: egy lakótelepi panellakásban és két, Szeged-Baktó területén lévő zártkertben (ez utóbbi, noha zártkert, mégis be lehet jelentkezni állandó lakcímre – bár nem tudom, hogy ez számít-e valamit), mindkettőn épülettel. Minden ingatlan két ember nevén volt (2 édesanyámmal, egy pedig apám testvérével közös), a helyzetet tovább bonyolítja, hogy az egyik kiskerten a nagymamám és nagyapám egyaránt haszonélvező. Mindhárom ingatlan értékének fele után kell majd örökösödési illetéket fizetnem? Mindhárom ingatlanra 2,5 % (összértéke a három fél ingatlannak nem éri el a 18 millió forintot) ez az illeték?
3. Két autó volt édesapám nevén, az egyiket megtartanám, a másikat eladnám. Amelyiket el szeretném adni, azt is először a nevemre kell íratni és csak utána adhatom el (mert ez jelentős költség)?
4. A temetés költségei valóban levonásra kerülnek az örökösödési illetékből? Mi ennek a módja?
5. Jelenleg államilag finanszírozott, nappali tagozatos egyetemi hallgató vagyok. Kérhetem-e ezzel az indokkal az örökösödési illeték összegének mérséklését, ill. részletfizetést? Ha igen, akkor mi ennek a módja?
6. Van-e mód arra, hogy további illetékek fizetése nélkül (édesanyámmal megegyezve) az (édesanyámmal közös tulajdonban lévő) ingatlanok közül a lakótelepi panellakás teljes egészében édesanyám, a zártkert (épülettel) pedig teljes egészében az én nevemre kerüljön? Hiszen különben mindketten két fél ingatlannal rendelkeznénk?
Köszönettel:
Kúti Gergő |
Tisztelt Kúti Gergö!
Amennyiben édesapja után nem maradt végrendelet, úgy a törvényes öröklési
rend érvényesül, mely szerint elsösorban a leszármazók örökölnek.
Amennyiben Önnek nincs testvére, úgy édesapja tulajdonát képezö valamennyi
ingatlannak és ingóságnak a tulajdonjogát Ön szerzi meg.
A jogszabályok értelmében a túlélö házastárs megszerzi mindannak a
dolognak a haszonélvezetét, amelynek a tulajdonjogát nem szerzi meg. Ez
azt jelenti, hogy Ön tulajdonos lesz, de valamennyi vagyontárgy
vonatkozásában az édesanyja haszonélvezeti jogával terhelten.
Azonban lehet kérni a haszonélvezeti jog megváltását illetve korlátozását.
A haszonélvezet korlátozását Ön kérheti, annak bármikor helye lehet,
azonban a korlátozás csak olyan mértékű lehet, hogy az édesanyja
szükségleteit biztosítsa. Tehát ha valamely ingatlant használni akarja, de
abba édesanyja nem egyezik bele, vagy az értékesítéshez nem járul hozzá,
azt megelözöen a haszonélvezeti jog korlátozását kell kérnie.
A haszonélvezeti jog megváltását lehet abban az esetben alkalmazni, ha nem
kívánja, hogy valamennyi Ön által örökölt vagyontárgy az édesanyja
haszonélvezeti jogával terhelt legyen. Ennek azonban csak a hagyatéki
eljárás végéig van helye, ekkor amennyiben az Ön örökrészének a felét
megfizeti édesanyjának, az ingatlanok és ingóságuk vonatkozásában nem lesz
haszonélvezeti joga. Ezt a rendelkezést azonban nem lehet használni az
édesanyja által lakott lakásra, az általa használt berendezési és
felszerelési tárgyakra. Amennyiben az ingatlanok édesanyjával közösek, a
megváltási árat természetben is lehet teljesíteni - tehát például a lakás
tulajdonjoga teljesen az édesanyjáé, míg a zártkerti ingatlan és a többi
ingóság kizárólag az Önt tulajdona lesz haszonélvezeti jogtól mentesen
(természetesen a megváltási árat az ingatlanok értékének ismeretével
lehetne csak kalkulálni - a fő szempont, hogy az így édesanyja
tulajdonába kerülő ingatlan illetöség és a többi vagyontárgy értéke
egyenlő legyen). Az örökösödési illetéket meg kell fizetnie Önnek is
(a nappali tagozatos egyetem nem mentesít ez alól), amely lakástulajdon
esetén 18 m Ft-ig 2,5%, ingóságok esetén 11%. Illetékmentesség a lakóház
építésére alkalmas telektulajdon (tulajdoni hányadnak) öröklése esetén
van, ha az örökös az örökölt ingatlanon a hagyaték jogerős átadásától
számított 4 éven belül lakóházat épít. Lakóházépítési szándékáról az
örökös legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre
emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál.
Azonban tekintettel arra, hogy ezek a vagyontárgyak haszonélvezeti joggal
terheltek, Önnek a haszonélvezeti joggal csökkentett érték után kell
illetéket fizetnie, míg édesanyjának a vagyoni értékű jog, a
haszonélvezet után kell illetéket fizetnie. Az ingókat figyelembe véve az
illetékmenetes 300.000.-Ft értékig, a gépjárműveket nem kell az
ingóságok közé sorolni. A gépjármű öröklése esetén az illeték a
visszterhes átruházás illetékének kétszerese (15Ft/cm3 x 2).
A temetés költségei hagyatéki terhet jelentenek, amely az
illetékfizetéshez akként kapcsolódik, hogy a hagyaték értékét a temetés
költségével csökkenteni kell, és Ön ez után fizet illetéket.
A gépjármü átírása technikai jellegü kérdés, arra az okmányirodán tudnak
Önnek választ adni, az azonban tény, hogy a gépjármü tulajdonjogát
édesapja halálával a jog erejénél fogva megszerezte, tehát ekként
értékesítheti is.
Amennyiben édesanyjával a közjegyzö elött egyezséget kötnek , hogy kinek
melyik vagyontárgy jut: osztályos egyezség esetén mindegyik örökös csak a
neki jutó vagyontárgyak után fizet illetéket.
tisztelettel:
Dr. Bagó-Rónai Ivett
dr.bago-ronai.ivett@onlinejogasz.hu
|
|
|
|