Kapcsolat Gy.I.K. Felelősség    
 
Hírek

2010/12/29

A kérdésfeltevés átmenetileg szünetel.

köszönettel: a szerk.

2009/05/01

Kérjük Önöket, amennyiben a befizetéstől számított harmadik napon sem kaptak még választ értesítsenek bennünket, mert előfordul, hogy nem tudjuk a befizetőt beazonosítani.

köszönettel: a szerk.


   Keresés a válaszok között


Kereshet a kérdés azonosítójára, a korábban megadott névre és kérdésre, valamint a válaszra is.


   Statisztika

Összes kérdés: 2863
Ebből ma érkezett: 0


A keresés eredménye:

Winkler Zoltán 2008-02-26 11:15 [3372]
Tisztelt Online Jogász! Külföldi munkavállalással kapcsolatban szeretném tanácsát kérni. Úgy adódik hogy cégünk magyarországi leányvállalatától a csehországi központba helyeznek át. Igaz, hogy az időm nagy részét itthon töltöm, de ott leszek alkalmazásban. Kérdésem, ha a kinti cég rendesen bejelent és fizet értem adót, járulékokat, akkor az miként számítható/vihető be a magyar nyugdíjpénztárba? A TB-ém érvényes lesz ugyanúgy? Gyors válaszát előre is köszönöm: Winkler Zoltán

Kedves Kérdező ! Először is elnézést a késlekedésért, valószínűleg adminisztrációs hiba történt. Köszönjük, hogy jelezte, hogy nem kapott választ. A kérdés megválaszolását a vonatkozó jogszabályi rendelkezések idézésével kezdeném: 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről: 2. § (1) A társadalombiztosítás a Magyar Köztársaság állampolgárait, illetve - az e törvényben foglalt követelmények teljesítése esetében - a Magyar Köztársaság területén tartózkodó más természetes személyeket felölelő társadalmi kockázatközösség, amelyben törvényben megállapított szabályok szerint a részvétel kötelező. 5. § (3) A természetes személyt biztosítási kötelezettség terheli, ha valamely foglalkoztatóhoz fűződő (1)-(2) bekezdés szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet külföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi illetőségű más személytől szerez. 6. § (1) A biztosítottak a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek. A TANÁCS 1971. június 14-i 1408/71/EGK RENDELETE a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról: 2. cikk, A rendelet személyi hatálya (1) E rendelet vonatkozik azokra a munkavállalókra, akik egy vagy több tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartoznak vagy tartoztak, és akik a tagállamok egyikének állampolgárai, illetve azokra a hontalanokra vagy menekültekre, akiknek a lakóhelye valamely tagállam területén található, illetve ezek családtagjaira és túlélő hozzátartozóira. 3. cikk,(1) E rendelet különös rendelkezéseire is figyelemmel az e rendelet hatálya alá tartozó olyan személyeket, akik egy tagállam területén lakóhellyel rendelkeznek, bármely tagállam jogszabályai szerint ugyanolyan kötelezettségek terhelik és ugyanolyan előnyök illetik, mint az adott tagállam állampolgárait. 4. cikk, (1) E rendelet alkalmazandó a következő szociális biztonsági ágakat érintő valamennyi jogszabályra: a) betegségbiztosítási és anyasági ellátások; b) rokkantsági ellátások, beleértve a rokkantak keresőképességének fenntartását vagy javítását célzó ellátásokat is; c) öregségi ellátások; d) túlélő hozzátartozó számára nyújtott ellátások; e) munkahelyi balesetekkel és foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos ellátások; f) haláleseti juttatások; g) munkanélküli ellátások; h) családi ellátások. (2) E rendelet alkalmazandó valamennyi, akár járulékfizetésen alapuló, akár nem járulékfizetésen alapuló általános és különleges szociális biztonsági rendszerre, valamint a munkáltatóknak vagy hajótulajdonosoknak az (1) bekezdésben említett ellátások nyújtásával kapcsolatos felelősségét érintő biztosítási rendszerekre. 13. cikk, (1) A rendelet hatálya alá tartozó munkavállalóra csak egy tagállam jogszabályai alkalmazandóak. a) egy tagállam területén alkalmazott munkavállaló e tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, még abban az esetben is, ha egy másik tagállam területén rendelkezik lakóhellyel, vagy, ha az őt alkalmazó vállalkozás vagy magánszemély székhelye vagy lakóhelye egy másik tagállam területén található; 14. cikk, c) a nem a nemzetközi közlekedésben alkalmazott munkavállaló, aki szokásos tevékenységét két vagy több tagállam területén végzi, azon tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik: i. amelynek területén lakóhellyel rendelkezik, ha tevékenységét részben e tagállam területén végzi, vagy ha több olyan vállalkozás vagy több olyan munkáltató számára végez munkát, amelynek vagy akinek székhelye vagy lakóhelye különböző tagállamok területén található; c) A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. (továbbiakban: Nmjtvr.) határozza meg, hogy melyik állam jogát kell alkalmazni, ha munkajogi jogviszonyban külföldi személy, vagy jog szerepel és több állam joga lenne alkalmazható. A Nmjtvr. szerint: A munkaviszonyra azt a jogot kell alkalmazni, amelyet a felek a munkaszerződés megkötésekor vagy később választottak. Jogválasztás hiányában a munkaviszonyra annak az államnak a joga irányadó, amelynek területén - a munkavállaló a munkáját szokásosan végzi, (abban az esetben is, ha ideiglenes jelleggel egy másik államban végzi munkáját), vagy Jogválasztás hiányában sem alkalmazható a fenti szabály akkor, ha a körülményekből az állapítható meg, hogy a munkaviszony szorosabban kötődik egy másik államhoz. Ebben az esetben a munkaviszonyra e másik állam jogát kell alkalmazni. Az első kérdés, amit tisztázni kell, hogy melyik állam szabályait kell alkalmazni a járulékfizetéskor. A levelében leírtak szerint a munkáltató külföldi (cseh), a székhelye Csehországban van, Ön munka nagy részét Magyarországon végzi el. Alapvető szabály, hogy a munkavállalóra csak egy állam szabályai alkalmazhatók, a kétszeres járulékfizetés elkerülése végett. Az uniós rendelet értelmében, az Ön lakóhelye Mao. és a munka nagy részét is itt végzi, így a magyar és nem a cseh szabályok szerint kell járulékot fizetnie a munkáltatónak. Akkor kellene a cseh szabályok szerint fizetni, ha a munkát kint végezné. Ebben az esetben, Mo.-on csak a mindenkori minimálbér 11 %-nak megfelelő egészségbiztosítási járulékot kell fizetni. Mivel Magyarország és Csehország is uniós tagállam, így érvényesül az ellátások exportálhatósága, tehát az ottani biztosítási idő, a magyar szabályok szerint is biztosítási időnek számít, beleszámít a szolgálati időbe és más tb ellátásoknak is az alapját képezi. Jelen esetben egyszerűbb a dolog, mivel főleg itthon végez majd munkát, a munkáltatónak az itteni szabályok szerint kell megfizetnie a járulékokat. Ennek pontos eljárását leírni nem tudom,mert az már könyvelői kérdés pl. automatikusan ide utalja a járulékokat a munkáltató vagy külön nyomtatvány kell még ehhez. Javaslom, hogy a lakóhelye szerint illetékes tb szervet keresse meg telefonon, ahol az ügyfélszolgálat a gyakorlati oldalára is tud pontos választ adni és akkor teljeskörű ismerettel fog rendelkezni. Ismétlem, a kérdés megválaszolásának alapja, hogy tényleg itthon végez e részben6teljeseb munkát, Ugyanis ha csak kint dolgozik, a cseh szabályok lesznek az érvényesek.

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina
drtothedina@onlinejogasz.hu



   OnlineJogász.hu
 
© www.onlinejogasz.hu ViP-CMS - A Sokszínű Tartalomkezelő Rendszer