|
Hírek |
|
|
2010/12/29
A kérdésfeltevés átmenetileg szünetel.
köszönettel: a szerk. |
|
|
2009/05/01
Kérjük Önöket, amennyiben a befizetéstől számított harmadik napon sem kaptak még választ értesítsenek bennünket, mert előfordul, hogy nem tudjuk a befizetőt beazonosítani.
köszönettel: a szerk. |
|
|
|
|
| |
|
A keresés eredménye:Varga Mózesné |
2008-02-10 00:17 [3411] |
T.Cím!
1. Apósom és Anyósom 60 éves házasságuk alatt építettek egy családi házat. Fele-fele arányban a nevükre került. Apósom halála előtt (Anyósom 81, Apósom 86 éves volt) adás-vételi szerződéssel az Anyósom nevére került az egész ingatlan.
Kérdésem: Apósom halála után az egyetlen örökösük a fiuk örökölheti-e az apai részt?
2. Az Anyósom 86 évesen a fia tudta nélkül eltartási szerződést kötött a fia első házasságából származó unokájával a 22,5 milliós ingatlanára.
Anyósom 3 év után rájött, hogy az unokája nagyon becsapta őt és ezzel az eltartással csak a vagyonát akarta megszerezni. Ekkor kérte a fia segítségét ahhoz, hogy meg tudja szüntetni az eltartást. Az unoka ezt megtudta, és azonnal összepakolta az Anyósomat és elcipelte a saját lakásába, és a fiától elzárva megindította a gondnokság alá helyezést.
Gondnokául a feleségét jelölte meg. Anyósomnak több millió megtakarított pénze és havi 60.000.-Ft nyugdíja volt. 21 hónapig volt a gondnokságuk alatt haláláig. Ez
alatt az idő alatt az Anyósomtól minden vagyonát elszedték, halálakor egy fillérje sem maradt.
Kérdésem: Az eltartó felesége lehet-e az eltartott gondnoka?
A gondnok köteles-e elszámolni az örökös felé?
Ezek alapján érvényét veszíti-e az eltartási szerződés?
Vissza kerülhet-e az Anyósom nevére az ingatlana?
Érdeklődve várom válaszát,
Köszönettel: Varga Mózesné |
Kedves Varga Mózesné!
Amennyiben az Anyósa nevére adásvétellel került a közösen épített ház fele
része, akkor az Após elhunyta után a még életében az Anyósra ruházott
részt a fiú nem örökli, mivel az az Apósa elhunytakor már nem az ő,
azaz az örökhagyó tulajdona volt, így nem képezi a hagyaték tárgyát. A ház
így teljes egészében az Anyós tulajdona.
Gondnok lehet az eltartó felesége is, a hozzátartozói minőség
önmagában nem kizáró ok. A gondnok természetesen köteles a gondnokolt
vagyonával elszámolni az örökösök és a gyámhivatal felé is.
Az eltartási szerződés önmagában nem válik érvénytelenné, ehhez
bírósági eljárás és ítélet szükséges, azonban az eltartott halálával ennek
a szerződésnek az érvénytelenítése nem egyszerű feladat a
perbeli bizonyítás nehézségei miatt sem. A bírósági gyakorlat szerint az
eltartási szerződéseket ún. életjáradéki szerződéssé alakítják
át, ahol nem természetbeli tartás jár az eltartottnak, hanem havi
pénzösszegeket kap.
Az eltartott halála után nem sok sikerrel kecsegtet a tartási
szerződés érvénytelenítésére irányuló per, sőt tovább bonyolítja
helyzetet, hogy az örökös a fiú, majd következő sorban az unoka
lenne, akinek a nevén valójában van az ingatlan az eltartás alapján. Kérdés
továbbá, hogy milyen a viszony az apa és a fia között, nem tudják-e a
helyzetet békés úton rendezni?
Javaslom, hogy próbálják meg egymás között rendezni a leírt vitás kérdéseket.
tisztelettel:
Dr. Nyul Balázs
drnyulbalazs@onlinejogasz.hu
|
|
|
|