Tisztelt Molnár János! Az ingatlan és az élettársi életközösség fennállta alatt szerzett vagyontárgyak kérdését el kell választani. Az ingatlan egyikőjük tulajdonát sem képezte az élettársával, ott szívességi alapon laktak. Ekként lakbér kérdése sem merülhet fel, ilyen követelése álláspontom szerint a tulajdonosoknak nem lehet. Az Ön 1 m forintos beruházásánál azt kell vizsgálni, hogy az az ingatlan szerkezetét érintette-e vagy sem, tehát hogy további alapterület keletkezett-e, hoztak-e létre új szobát, stb. Amennyiben igen, úgy beruházása tulajdonjogot keletkeztethet, tehát az ingatlan tulajdonosaitól kérheti, hogy tulajdonjogát a beruházás egész ingatlan értékéhez viszonyított arányában ismerjék el, és az az ingatlannnyilvántartásba kerüljön bejegyzésre. Amennyiben ez békés úton nem rendezhető, úgy ezen igényét bíróság előtt is érvényesítheti. A másik kérdés az élettársi életközösség alatt szerzett vagyontárgyak sorsa. A jogszabályok értelmében minden vagyon, amit az élettársi életközösség fennállta alatt szereztek, közös vagyonnak minősül, tulajdoni hányadukat pedig a hozzájárulás (anyagi, jövedelmi viszonyuk) aránya határozza meg, ha ez nem igazolható, akkor fele-fele arányban. Természetesen e körben a rezsi- és a lakás fenntartásával járó költségek is érvényesíthetők, iletve minden olyan vagyontárgy, amelyet együtt szereztek. Érdemes leltárt készíteni ezen tételekről, megnézni, hogy összesen milyen összegű vagyonra tettek szert, és azt osztani. Meg kell nézni, hogy különköltözésekor milyen vagyontárgyakat hozott el Ön, ezek értékével a követelhető összeget csökkenteni kell. Természetesen az arányok meghatározása során figyelembe kell venni élettársa kiskorú gyermekét is. Sajnos az Ön által levezetett számítás számomra nem igazán érthető, így ekként az Ön "túlfizetése" körében sem tudok állást foglalni.

tisztelettel:
Dr. Bagó-Rónai Ivett
dr.bago-ronai.ivett@onlinejogasz.hu