Kapcsolat Gy.I.K. Felelősség    
 
Hírek

2010/12/29

A kérdésfeltevés átmenetileg szünetel.

köszönettel: a szerk.

2009/05/01

Kérjük Önöket, amennyiben a befizetéstől számított harmadik napon sem kaptak még választ értesítsenek bennünket, mert előfordul, hogy nem tudjuk a befizetőt beazonosítani.

köszönettel: a szerk.


   Keresés a válaszok között


Kereshet a kérdés azonosítójára, a korábban megadott névre és kérdésre, valamint a válaszra is.


   Statisztika

Összes kérdés: 2863
Ebből ma érkezett: 0


A keresés eredménye:

Réczey Tibor 2008-03-25 23:49 [3575]
Tisztelt On-line Jogász! A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek a tartási szerződésről szóló 586. § (1) szerint a „Tartási szerződés alapján az egyik fél köteles a másik felet megfelelően eltartani.” A törvényhez fűzött magyarázat szerint: A tartási szerződés kötelezettje az eltartó, aki mind természetes személy, mind jogi személy lehet, jogosultja pedig az eltartott, aki a dolog természeténél fogva kizárólag természetes személy lehet. Az eltartó a tartási szerződés alapján arra vállal kötelezettséget, hogy az eltartottat megfelelően eltartja. Az eltartó e szolgáltatást vállalhatja ingyenesen vagy ellenszolgáltatás fejében. ------------------------------------------------------------ A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklete az adómentes bevételekről a következőket tartalmazza: 7. Egyéb indokkal adómentes: 7.1. a magánszemély által örökség, hagyomány vagy meghagyás címén megszerzett vagyoni érték, a magánszemély által más magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés révén megszerzett vagyoni érték, valamint a nyugdíjban részesülő magánszemély által központi költségvetési szervvel vagy helyi önkormányzattal kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés révén megszerzett vagyoni érték, továbbá a szövetkezet nyugdíjas tagjának a saját szövetkezetével kötött életjáradéki szerződés keretében a vagyonnevesítés során szerzett szövetkezeti üzletrésze átruházásából származó jövedelme, feltéve, hogy annak összege évente az átalakulás befejezésekor lezárt névérték egytized részét, de legfeljebb havonta a 10 ezer forintot nem haladja meg; A vagyoni értékre vonatkozóan a törvény IV. Fejezet ( Jövedelem, bevétel, költség) 4. § (2) bekezdése ezt tartalmazza: „Vagyoni érték különösen a pénz, a kereskedelmi utalvány, a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint a magánszemély javára elengedett vagy átvállalt tartozás, továbbá a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás. kérdések: Lehetséges-e , hogy az eltartott a tartásért ellenszolgáltatásként készpénzt ad át az eltartóknak? Következik-e a fentiekből, hogy a tartási szerződés révén megszerzett készpénz után nem kell személyi jövedelemadót fizetni?

Kedves Kérdező ! Helyes idézte a jogszabályi szövegeket. A tartási szerződés lényege, hogy a felek írásba foglalják - megszabott alakot a törvény azonban nem ír elő- és rögzítsék, hogy ellenszolgáltatás fejében vagy ingyenesen vállalja az eltartó a tartást. Természetesen a vagyoni érték magába foglalja a készpénzt is. Ennek összegét és a tulajdonba adás (átadás) idejét is érdemes rögzíteni, tehát azt, hogy az összeg a szerződés megkötésének időpontjában vagy egy későbbi időpontban megy át az eltartó tulajdonába. A jogügyletnél arra kell figyelemmel lenni, hogy semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik. Továbbá a színlelt szerződés semmis; ha pedig az más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni. Ezt arra az estre írom, ha a tartási szerződést kötnek, de valójában az eltartottként megjelölt személy nem szorul tartásra, a pénz átadása más célból történik akkor az hozzátartozók vagy más kívülálló személy megtámadhatja a szerződést. Az Szja. törvény rendelkezései szerint a tartási szerződés alapján megszerzett vagyoni érték, ami akár készpénz is lehet, nem adóköteles jövedelem. Ez azonban csak akkor áll fenn, ha a tartási szerződés magánszemélyek közt jön létre, ha az eltartó jogi személy, akkor már fizetni kell a jövedelem után adót. A tartási szerződésből származó bevétel (ha magánszemély a szerző fél) nem minősül jövedelemnek, így az adóbevallásban fel sem kell tüntetni.

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina
drtothedina@onlinejogasz.hu



   OnlineJogász.hu
 
© www.onlinejogasz.hu ViP-CMS - A Sokszínű Tartalomkezelő Rendszer