|
Hírek |
|
|
2010/12/29
A kérdésfeltevés átmenetileg szünetel.
köszönettel: a szerk. |
|
|
2009/05/01
Kérjük Önöket, amennyiben a befizetéstől számított harmadik napon sem kaptak még választ értesítsenek bennünket, mert előfordul, hogy nem tudjuk a befizetőt beazonosítani.
köszönettel: a szerk. |
|
|
|
|
| |
|
A keresés eredménye:Simon Ervin |
2008-05-09 00:03 [3604] |
Válókeresetet szeretnék benyujtani közös megálapodással,de az ellenfél semmiben nem hajlandó megállapodni. A lényeg,hogy házasságunk alatt feleségem értékesítette saját tulajdonú lakását,2006.novemberbe.Még abban a hónapban egy másik lakást vásároltunk,ennek az adás-vételi szerződésébe a feleségem kérésére 1/2 tulajdonrésszel rendelkező társtulajdonos vevőként kerültem be.2006.december 29. óta külön élünk.Írásban megállapodtunk abban,hogy a lakással kapcsolatos minden terhet a feleségem visel,én cserében lemondok a lakáshasználat jogáról.Ennek megfelelően feleségem be is fizette a nevemre kiállított illeték csekket.Az övét nem akarja befizetni,sőt valahogy eljárást indított az APEH-nél,hogy az adószámlámról vonják le az illeték összegét és helyezzék át az ő adószámlájára téves befizetés indoklással.A keresetben azt szeretném kérni a bíróságtól,hogy mondja ki,hogy a lakás 1/1 tulajdonjoga megilleti a feleségemet,amennyiben befizeti a teljes vételárra kirótt tulajdonszerzési illetéket,vagyis a saját részét is.Megjegyzem továbbá,hogy az illetékhivatal nem a két lakás vételár különbözetére rótta ki az illetéket,hanem a teljes vételárra.Annak ellenére,hogy ezt szabályos fellebbezésben kimondottan kértem a hivataltól a megállapító határozat után.Nos,ahogy látható,ez két ügy.Mind a kettőben kérnék tanácsot.Valamint abban is,ha a feleségem ezt sem fogadja el,akkor lehetséges-e valamiféle tulajdonjogi követeléssel élnem. Segítségüket előre is megköszönve, maradok tisztelettel! |
Tisztelt Simon Ervin!
A házasság felbontása lehetséges az ingatlan vagyon megosztása nélkül is, és
akkor e körben esetlegesen tudnak közös nevezőre jutni, és a házasságukat
ténylegesen közös megegyezéssel felbontani. Ebben az esetben - ha van - a
kiskurú gyermek elhelyezéséről, tartásáról, az ingó vagyon megosztásáról
kell megegyezni, illetve amint már leírta, az utolsó közös lakás
használatáról már megegyeztek.
Az ingatlan tekintetében az álláspontok eltérősége miatt nehezebb lesz közös
megeegyezésre jutni, azonban erre törekedni mindig érdemes.
Azt látnia kell, hogy amennyiben egyezségre nem jutnak, úgy az ingatlanból
feleségét - az ingatlannnyilvántartásban rögzítettek ellenére - nagyobb
hányad illeti meg, mivel az eladott ingatlan különvagyona volt, így az
értékesítésből befolyt összeggel arányos tulajdoni hányad is különvagyona. A
fennmaradó rész pedig 1/2-1/2-ed arányban illeti meg Önöket.
Az illeték ismételten újabb kérdés, hiszen az APEH csak a hivatalos
szerződést veszi és veheti figyelembe, és az alapján szabja ki az illetéket.
Így ön a tuladonrésze alapján köteles az illetéket befizetni, mivel
tulajdonjogot szerzett. Ezt a használattal felmerülő közterheknek nem lehet
értelmezni. E tekintetben azonban az eltérő tulajdoni hányadok
megállapítását követően feleségével szemben elszámolhatnak.
A közös megegyezés ténylegesen csak a két fél egyetértése alapján jöhet
létre, arra egyik felet sem lehet "kényszeríteni". Azonban amennyiben peres
eljárásban kívánják ezt tisztázni, hosszadalmas bizonyítási eljárásnak
néznek elébe, és a szakértői költségeket figyelembe véve jelentős összeget
felemészthet az eljárás.
tisztelettel:
Dr. Bagó-Rónai Ivett
dr.bago-ronai.ivett@onlinejogasz.hu
|
|
|
|