Kedves Kérdező ! A 2004. évi CXL. számú, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény a bírósági felülvizsgálat igénybevétele kapcsán feltételként tartalmazza: A bírósági felülvizsgálat igénybevehetőségének (az ún. kereshetőségi jognak) alapvető előfeltétele, hogy - az ügyfél a közigazgatási eljárás során a fellebbezési jogát kimerítse (azaz az ügyben másodfokú határozat született, s ennek ellenében lehet bírósági felülvizsgálathoz folyamodni), vagy - az adott közigazgatási ügyfajtában a fellebbezés a Ket. 100. §-a alapján kizárt (azaz az elsőfokú közigazgatási döntés ellenében közvetlen bírósági felülvizsgálatnak van helye). Egyben a kommentári rész azt is tartalmazza: Ha az ügyfél a fellebbezési jogát nem merítette ki (akár egyáltalán nem fellebbezett, akár elkésettség miatt utasították el érdemi vizsgálat nélkül a fellebbezési kérelmét), s ennek ellenére keresetet nyújt be a bírósághoz, a bíróság köteles azt - a Pp. 130. § (1) bekezdésének c) pontja alapján - idézés kibocsátása nélkül elutasítani. E szabály értelemszerűen nem alkalmazható az olyan ügyfél esetében, aki ugyan nem vagy elkésetten fellebbezett, de ugyanabban az ügyben szereplő másik ügyfél szabályszerű fellebbezést adott be, s ennek alapján megszületett a másodfokú közigazgatási határozat. [KK 32. számú kollégiumi állásfoglalás] Továbbra is az a jogi álláspontom, hogy a közigazgatási szervnek nincs jogköre eldönteni, hogy a felülvizsgálat a jogszabályi feltételeknek megfelel-e, neki kötelessége a bírósághoz továbbítani, majd a bíróság dönt, hogy kitűzi-e tárgyalásra, hiánypótlásra hívja fel Önt vagy idézés kibocsátása nélkül elutasítja. A Ket. 20. § eljárási kötelezettség kapcsán a következőket rendeli: (1) A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén köteles eljárni. Ha e kötelességének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, a felügyeleti szerv - kérelemre vagy hivatalból - soron kívül, de legkésőbb a tudomásszerzéstől számított öt napon belül kivizsgálja a mulasztás okát. (2) A hatóság mulasztása esetén a felügyeleti szerv újabb - az ügyfajtára irányadó ügyintézési határidő és a döntés-elôkészítés fokának figyelembevételével megállapított - határidő kitűzésével a mulasztó hatóságot három napon belül az eljárás lefolytatására utasítja. (3) Ha a felügyeleti szerv által megállapított újabb határidő eredménytelenül telt el, a felügyeleti szerv az eljárásra haladéktalanul a mulasztóval azonos hatáskörű másik hatóságot jelöl ki, egyidejűleg a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez. A kezdeményezés alapján a fegyelmi eljárás megindítása kötelező. A kijelölt hatóság az ügyben irányadó ügyintézési határidőn belül köteles érdemi határozatot hozni. (5) Ha a képviselő-testület, a főpolgármester, a polgármester, a közgyűlés elnöke, a bizottság, a részönkormányzat testülete, a társulás (a továbbiakban együtt: önkormányzati hatóság) önkormányzati hatósági ügyben határozathozatali kötelezettségét elmulasztotta, az ügyfél kérelmére vagy hivatalból a közigazgatási hivatal felhívja a mulasztó tisztségviselőt vagy testületet, hogy soron kívül, illetve a testület legközelebbi ülésén, de legkésőbb harminc napon belül határozzon. A döntésre jogosult a döntés várható időpontjáról a közigazgatási hivatal felhívásától számított öt napon belül értesíti az ügyfelet. (6) Az (5) bekezdés alapján az önkormányzati hatósághoz intézett felhívás eredménytelensége esetén az ügyfél vagy a közigazgatási hivatal, továbbá ha az adott ügyben nincs felügyeleti szerv, vagy a felügyeleti szerv az intézkedési, eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, az ügyfél kérelmére a megyei, illetve a fővárosi bíróság mint közigazgatási ügyekben eljáró bíróság (a továbbiakban: közigazgatási ügyekben eljáró bíróság) kötelezi a hatóságot az eljárás lefolytatására. A (6) bekezdés szerint ha a felügyeleti szerv nem intézkedik, a megyei bírósághoz (fővárosi bírósághoz) fordulhat, majd a bíróság kötelezi az eljárás lefolytatására.

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina
drtothedina@onlinejogasz.hu