Kedves Kérdező ! A jogszabályi változások miatt a 2006. évi IV. törvény ( Gt.)hatálybalépésével nem lehet már új közös vállalatot alapítani és 2007. július 1-jétől nem hozható létre közhasznú társaság sem. Ettől az időponttól kezdve működhetnek viszont nonprofit gazdasági társaságok, mégpedig bármilyen társasági formában. A közhasznú társaságok a megszűnés helyett választhatják azt is, hogy legkésőbb 2009. június 30-ig nonprofit társasággá alakulnak át. A Gt. a nonprofit társaságok alapításával, működésével kapcsolatosan az alábbiakat tartalmazza: 4. § (1) Gazdasági társaság nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására is alapítható (nonprofit gazdasági társaság). Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és működtethető. A gazdasági társaság nonprofit jellegét a gazdasági társaság cégnevében a társasági forma megjelölésénél fel kell tüntetni. ( ez annyit jelent, hogy pl. Kis és Társa Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság vagy ha egyben közhasznú is Kis és Társa Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság, rövidített névként pedig Kis és Társa Nonprofit Kft., Kis és Társa Nonprofit Közhasznú Kft.) (2) Nonproft gazdasági társaság létrejöhet úgy is, hogy a már működő gazdasági társaság legfőbb szerve elhatározza a nonprofit gazdasági társaságként való továbbműködést. (3) Nonprofit gazdasági társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat, a gazdasági társaság tevékenységéből származó nyereség a tagok (részvényesek) között nem osztható fel, az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja. (4) Nonprofit gazdasági társaság más társasági formába csak nonprofit jellegének megtartásával alakulhat át, nonprofit gazdasági társasággal egyesülhet, illetve nonprofit gazdasági társaságokká válhat szét. (5) Külön törvény határozza meg, hogy a nonprofit gazdasági társaság milyen előfeltételek fennállása esetén minősül közhasznú szervezetnek, és ehhez milyen követelményeket kell teljesítenie. A közhasznú tevékenységet a társasági szerződésben (alapszabályban, alapító okiratban) meg kell határozni. A közhasznú szervezeti minőséget - a társaság alapításakor vagy később - kérelemre a cégjegyzéket vezető megyei (fővárosi) bíróság (a továbbiakban: cégbíróság) állapítja meg. A közhasznú szervezeti jelleget cégnevében a nonprofit gazdasági társaság feltüntetheti. (6) Ha a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, úgy a tartozások kiegyenlítése után a társaság tagjai (részvényesei) részére csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a tagok (részvényesek) vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyont a cégbíróság a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) rendelkezései szerint fordítja közcélokra. Ilyen rendelkezés hiányában a cégbíróság a megmaradt vagyont a megszűnő nonprofit gazdasági társaság közhasznú tevékenységével azonos vagy ahhoz hasonló közérdekű célra fordítja. Egyebekben a Gt. szabályait kell a nonprofit gazdasági társaságokra is megfelelően alkalmazni, csak a fent leírtakban van eltérés. A Gt. mellett az eljárási szabályokra a 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról alkalmazandó. A Gt. által említett külön törvény a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény. A törvény célja, hogy meghatározza a közhasznú szervezetek típusait, a közhasznú jogállás megszerzésének és megszűnésének feltételeit, a közhasznú szervezetek működésének és gazdálkodásának rendjét, a nyilvántartás és beszámolás szabályait, valamint a működés és a vagyonfelhasználás törvényességi felügyeletére vonatkozó szabályokat. Az adózással kapcsolatos szabályok: Az adózási jogszabályok a nonprofit gazdasági társaságokra vonatkozóan a társasági adó törvény kivételével nem tartalmaznak különleges szabályokat még abban az esetben sem, ha a nonprofit gazdasági társaság közhasznú besorolással rendelkezik. Vagyis az illetékek, az innovációs járulék, a szakképzési hozzájárulás, a gépjárműadó - és tovább sorolhatnám - általános adóalanynak tekinti a nonprofit gazdasági társaságot, illetve a közhasznú nonprofit gazdasági társaságot, nem biztosít számukra sem adómentességet, sem adókedvezményt, legalábbis a jelenleg kihirdetett jogszabályok szerint. A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2007. július 1-jétől hatályos rendelkezésének 2 § (2) bekezdés a) pontja a gazdasági társaságok - így a belföldi illetőségű adózók körébe sorolja a nonprofit gazdasági társaságot. A Tao. törvény adómentességet, illetve adókedvezményt kizárólag a közhasznú besorolással rendelkező nonpfit gazdasági társaságok számára biztosít (lásd: Tao. törvény 13/A §, 20. § (1) bekezdés e) pont, 6. számú melléklet). A társasági adó törvény - a kht-ra vonatkozó szabályokkal összhangban - a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit társaság azon bevételére biztosít adómentességet, amely szerződés alapján átvállalt közfeladat ellátásából származik. Vagyis a közhasznú bevétel azon része adómentes, amely helyi önkormányzattal, vagy költségvetési szervvel (társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel) folyamatos szolgáltatás teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj változásának feltételeit is tartalmazó szerződés alapján folytatott tevékenységből származik. A közhasznú besorolással nem rendelkező nonprofit gazdasági társaság az általános szabályok szerint állapítja meg adóalapját és adófizetési kötelezettségét.

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina
drtothedina@onlinejogasz.hu