Polgármesteri Hivatal, Oroszlány Tisztelt Cím! Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) gyakorlati alkalmazásához szeretnénk Önöktől segítséget kérni: 1. A törvény 4. §-a nem tartalmazza, hogy a 3. § (3) bekezdés e) pontjában foglalt feladatok ellátása során azok a közszolgálatban nem álló személyek (pl. többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok, önkormányzat által alapított közalapítvány közbeszerzési eljárása, önkormányzat által alapított közalapítvány támogatási pénzeszközök juttatása során), akik önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosultak, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségükről hol, milyen szabályzatban kell rendelkezni? 2. A vagyonnyilatkozat esedékességéről szóló 5. § (1) bekezdés cc) pontja hivatkozik a 3. § (1)-(3) bekezdés c) pont ca)-cb) alpontjaira, ugyanakkor maga a törvény ilyen alpontokat nem tartalmaz! 3. A Vnytv. vagyonnyilatkozat őrzéséről szóló 7. §-a szintén nem rendelkezik a 3. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott kötelezetti kör esetében arról, hogy kinek kell gondoskodnia a felelős őrzésről. Pl. egy többségi önkormányzati tulajdonban lévő Zrt. vezérigazgatója esetében a kinevező szerv nem az önkormányzat képviselő-testülete, hanem a közgyűlés, a munkaszerződést pedig az igazgató tanács elnöke írta alá. Vitatott kérdésként merült fel a gyakorlatban, hogy a társaság vezérigazgatójára, tisztségviselőire, felügyelő bizottságának elnökére, tagjaira vonatkozóan felelős lehet-e az őrzésért az önkormányzat polgármestere, vagy jegyzője, illetve előírhatja-e a polgármester az említettek esetében a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget? 4. A törvény 8. § (1) bekezdése kimondja, hogy „vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az teljesíti, aki annak esedékességekor valós tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz”, amelynek megállapítására, ellenérzősére az őrzésért felelős személy jogosult a 13. és 14. §-ok alapján. Igaz, ez utóbbi paragrafusok az őrzésért felelősnek a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezése során történt ellenőrzésére utal, de a törvény szövege egyértelműen az „esedékességet” emeli ki. A Vnytv. formai követelményekről rendelkező részéből egyértelműen kitűnik, hogy a vagyonnyilatkozat mindkét példányát zárt borítékban kell átadnia a kötelezettnek az őrzésért felelős részére, aki annak tartalmát fő szabály szerint nem ismerheti meg. Kérdés: hogyan lehet arról meggyőződni – és kinek -, hogy a kötelezett a vagyonnyilatkozat leadásakor valóban valós tartalmú nyilatkozatot adott-e le, esetleg valótlant, vagy ténylegesen tartalmazza-e a lezárt boríték a kötelezettel közös háztartásban élők vagyonnyilatkozatát, illetve esetleges üresen hagyott nyomtatványt helyez el a kötelezett a borítékokban? 5. Az előző ponthoz kapcsolódik a Vnytv. 9-10. §-aiban a kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeiről szóló szabályozás, miszerint aki a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítését megtagadja, elmulasztja, és ennek felszólítás ellenére sem tesz eleget, e tevékenysége milyen jogkövetkezményekkel jár. Példaként merült fel a gyakorlatban, hogy a kötelezett házastársa nem adott a saját vagyoni helyzetéről információt a kötelezettnek, aki ennek hiányában nem, vagy hiányosan tett hozzátartozói vagyonnyilatkozatot, amiről annak átvételekor – a betekintés hiányában – nincs lehetőség meggyőződni. Mi a teendő ilyen esetben? Mikortól számítható a jogkövetkezmény alkalmazásra? 6. A törvény 9. § (2) bekezdése kizárólag a 3. § (3) bekezdése szerinti körre vonatkozik. Szintén gyakorlati példa: nem települési képviselő bizottsági tag, vagy önkormányzat által alapított közalapítvány kuratóriumának tagja, amennyiben vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét megtagadja, vagy felhívás ellenére azt elmulasztja, a törvény szerint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszonya, megbízatása a törvény erejénél fogva megszűnik. Mivel ezekben az esetekben az őrzésért felelős személyéről a törvény nem rendelkezik, felhívhatja-e az önkormányzat nevében a polgármester a mulasztásra, pótlásra a kötelezett figyelmét, és ha ennek ellenére nem történik meg a vagyonnyilatkozat-tétel, alkalmazhatja-e a kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeit? Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni arról, hogy a fenti kérdések, problémák felmerülése esetén a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló törvény végrehajtását hogyan alkalmazzuk a gyakorlatban. Segítségüket előre is köszönöm. Oroszlány, 2008. július 17. Tisztelettel Végh Júlia személyügyi vezető Polgármesteri Hivatal, Oroszlány