Kapcsolat Gy.I.K. Felelősség    
 
Hírek

2010/12/29

A kérdésfeltevés átmenetileg szünetel.

köszönettel: a szerk.

2009/05/01

Kérjük Önöket, amennyiben a befizetéstől számított harmadik napon sem kaptak még választ értesítsenek bennünket, mert előfordul, hogy nem tudjuk a befizetőt beazonosítani.

köszönettel: a szerk.


   Keresés a válaszok között


Kereshet a kérdés azonosítójára, a korábban megadott névre és kérdésre, valamint a válaszra is.


   Statisztika

Összes kérdés: 2863
Ebből ma érkezett: 0


A keresés eredménye:

Zsolt 2008-07-31 18:30 [3877]
Tisztelt Dr. Nyul Balázs! Egy bonyolult problémával keresem meg Önt. 1960-ban a nagyapám meghalt, így 4 gyereke örökölt egy régi, rossz állapotú (nádtetős, fördőszoba nélküli) házat, nagymamám pedig haszonélvezeti (özvegyi) jogot kapott. Ekkor nagymamám lakott a házban a 4 gyerekkel. Egy évvel később nagymamám építtetett néhány melléképületet. Pár évvel ezután a házat újjá kellett építeni, az építkezést nagymamám finanszírozta, munkában a tesvérek kicsit, egyik testvér férje jobban segítettek (nem tudom mennyire fontos, hogy a falakat is ki kellett cserélni, számít-e, hogy újjáépítés vagy átalakítás). Ez a ház nagyobb, jobb (cseréptető) lett, vagyis az értéknövelés jelentős. Ekkorra a 4 testvér közül már 2 elköltözött. Kb. tíz évvel későbbtől pedig édesapám, édesanyám, nagymamám (és egy ideig én) lakik a házban. Majd nagymama építtetett egy fördőszobát is, ami ismét jelentős értéknövelő beruházás. Valószínűleg az épület értéke jóval nagyobb a föld értékénél, amire épült, a környék miatt (mivel ez egy tanya). Úgy gondolom, hogy mivel a ház újraépült nagymamám pénzéből, így a PTK 137. § alapján igényt tarthat tulajdonjogra, vagy a testvéreknek ki kell fizetniük a gazdagodását összegét, amennyivel most a ház többet ér, vagy ha a telek sokkal kevesebbet ér a háznál, akkor nagymamám a tulajdonos, és neki kellene a földért fizetni. Ha pedig azt vesszük, hogy a házat átalakították, akkor pedig tulajdoni hányadot szerzett ezzel. Jól gondolom, vagy vannak esetleg kivételek? Van elévülés ebben az esetben? Kérdés, hogy vajon érvényes-e ez a jogszabály, akkor is, ha a ráépítőnek haszonélvezeti joga van, ott ahova, ami helyett épít, amit átalakít? Az ügyet bonyolítja az, hogy a földhivatali nyilvántartásban a testvérek a tulajdonosok, és még a régi ház adatai vannak feltüntetve, gondolom ez ügyben valamit intézni kellene. De mit és kinek? Miután nagymamám megszerezné tulajdonjogát, édesapáméknak szeretné adni részét a sokéves ápolásért, segítségért cserébe, a többi testvér azonban ragaszkodik a részéhez. Kérhető-e gyorsított eljárás az ügyben nagymamám idős korára, rossz egészségi állapotára tekintettel, a pereskedés közbeni esetleges halála esetén vihetné-e más tovább az ügyet (bár édesapám részére történő öröklés szerintem nem lenne megoldható, úgy hogy még nagymamámnak nincs is tulajdonrésze)? Kérem segítségét kinek, mit lehet tenni a cél elérése érdekében, mit, hol kell intézni. Kérem körültekintő segítségét, hiszen válasza alapján juthatunk egyezségre a testvérekkel, vagy esetleg indithatunk pert az ügyben. Köszönöm és elnézést a sok kérdésért. Zsolt

Tisztelt Kérdező! Először is engedje meg, hogy az Ügyvéd Úr helyett én válaszoljak. Ráépítéssel valóban tulajdonjogot lehet szerezni abban az esetben, ha a munkálatok az épület szerkezetét is érintették, vagy ezzel az épület alapterülete is növekedett. Az Ön által leírtak alapján a beruházások lehetnek ilyen munkálatok, azt azonban csak szakértő tudja megállapítani, hogy ezek a munkálatok valóban ebbe a kategóriába esnek-e. A haszonélvezeti jog alapján a jogosult az ingatlant használni és hasznait szedni. Az Ön által írt munkálatok ezt a kört meghaladják, ekként is alapos lehet a tulajdonjog iránti igény-érvényesítés. A tulajdoni igény nem évül el, így nagymamája időbeli korlátozás nélkül érvényesítheti igényét. Amennyiben édesapja testvéreivel nem tudnak megegyezni, úgy a tulajdoni hányad meghatározásával - az egész ingatlan értékéhez képest az értéknövelő beruházások értékeit kell figyelembe venni - bíróság előtt követelheti nagymamája a tulajdonjog megállapítását. Amennyiben a peres fél elhalálozik a kereset benyújtását követően , úgy a jogutódok perbe léphetnek. Jelen esetben azonban ekként a per fel- és alperesei azonos személyek lennének, hiszen nagymamájának a saját gyermekei ellen kellene pert indítania. A kereset benyújtását követően azonban a követelést engedményezni lehet, az engedményes lehet édesapja, így ebben az esetben a per felperese édesapja, míg testvérei alperesek lesznek. Ebben az esetben pernyertesség esetén a tulajdoni illetőség átruházására sincs szükség, hiszen édesapja az ítélettel megszerezheti a tulajdoni illetőséget. Az engedményezés ingyenes lehet, arra tekintettel, hogy édesapja a nagymama részére tartást, gondozást nyújtott. Egyébiránt a tartás, gondozás ellenértékét édesapja az esetleges hagyatéki eljárásban is érvényesítheti, mivel a szülők tartására valamennyi gyermek azonos mértékben és módon köteles, és a többletet teljesítő fél hagyatéki hitelezőként érvényesítheti a gondozás ellenértékét.

tisztelettel:
Dr. Bagó-Rónai Ivett
dr.bago-ronai.ivett@onlinejogasz.hu



   OnlineJogász.hu
 
© www.onlinejogasz.hu ViP-CMS - A Sokszínű Tartalomkezelő Rendszer