Kedves Kérdező ! A Ktv. 17.§ (2) bek. b) pontja alapján a munkáltatónak felmentéssel meg kell szüntetnie a munkavállaló jogviszonyát ha az a munkakör ellátására alkalmatlan. Az alkalmatlanság egészségügyi alkalmatlanságot is jelent. Ugyanezen 17. § (5) bekezdése tartalmazza azt is, hogy ha az alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a köztisztviselő akkor menthető fel, ha a hivatali szervezetben vagy annak irányítása alatt álló közigazgatási szervnél a képzettségének, besorolásának és egészségi állapotának megfelelő betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez a köztisztviselő nem járul hozzá. Az alkalmatlanság megállapításakor a munkáltatónak meg kell vizsgálni van e felajánlható munkakör, ha nincs fel kell menteni és jogosult a felmentési időre járó átlagkeresetre és a végkielégítésre (feltételek meglétekor). Azonban, ha van felajánlható munkakör, de Ön nem fogadja el akkor is fel kell menteni, de ilyenkor csak a végkielégítés felére lesz jogosult. Az alkalmatlanság témakörét kellene tisztázni. Véleményem szerint nem az ORSZI véleménye számít és köti a munkáltatót ez esetben. Az ORSZI véleménye a rehabilitációs járadék és a hozzá kapcsolódó eljáráshoz (munkáltatói foglalkoztatás, támogatás…stb) szükséges. Ez esetben nem az ORSTI, sem a háziorvos minősítése nem mérvadó. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet tartalmazza az idevágó eljárási szabályokat. A rendelet szerint a munkaköri és a szakmai alkalmasság orvosi vizsgálata lehet előzetes, időszakos és soron kívüli. Soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni (többek közt) a) ha a munkavállaló, a tanuló vagy a hallgató, illetve a munkanélküli egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására, a szakma elsajátítására, illetve gyakorlására; Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet (többek közt) a) a foglalkozás-egészségügyi orvos; b) a háziorvos, illetve a kezelőorvos minden olyan heveny vagy idült betegség után, amely a munkavállaló, illetve a munkát végző személy munkaalkalmasságát befolyásolhatja; c) a munkáltató, a szakképző és felsőoktatási intézmény vezetője; d) a munkavállaló, a munkát végző személy, a tanuló vagy a hallgató. Magát az alkalmassági vizsgálatot első fokon a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosult orvos végzi ( hétköznapi nyelven az üzemorvos). Ha a munkavállaló vagy a munkáltató a munkaköri alkalmasság első fokú véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül a 10. számú melléklet szerinti Beutalás másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra elnevezésű nyomtatványon kérheti a munkaköri, illetve szakmai alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását az első fokon eljáró szervnél. A másodfokú egészségügyi szerv döntéséig az első fokú egészségügyi szerv véleménye szerint kell eljárni. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági véleményben meg kell határozni, hogy a vizsgált személy az adott munkakörre, tevékenységre alkalmas, ideiglenesen nem alkalmas vagy nem alkalmas. Összefoglalva az üzemorvosnál kell Önnek kezdeményezni az alkalmassági vizsgálatot és ha ennek az eredménye az, hogy alkalmatlan, akkor a munkáltatónak meg kell vizsgálni, van e felajánlható munkakör ha van felajánlani, ha nincs Önt felmenteni, továbbá fel kell menteni akkor is ha nem fogadja el a munkakört (persze a végkielégítés fele jár majd csak). Ha Ön vagy a munkáltató nem ért egyet a véleménnyel van mód fellebbezésre. Ha a munkáltató nem menti fel alkalmatlan minősítés esetén sem és nem fizeti meg a járandóságát az illetékes munkaügyi bíróságnál élhet keresettel és kérheti a bíróságot, hogy kötelezze a munkáltatót jogviszonya felmentéssel való megszűntetésre, járandóságok kifizetésére. Továbbá, ha a felmentés kiadásának késedelméből kára származik, mert pl. ellátatlan marad mert se munkabért nem kap, a táppénz igényt pedig már kimerítette akkor ezen összeget is követelheti munkáltatótól. A munkáltató nem kötelezheti táppénzre, hiszen abba nincs is beleszólása, a háziorvosa dönti el, hogy keresőképtelen állományban tartja e vagy sem. A szabadság ¾-ével rendelkezik a munkáltató, azt ö dönti el mikor adja ki, azt megteheti hogy a táppénz lejárta után szabadságra küldi. A felmentést a munkavállalóval közölni kell, ami nem azt jelenti, hogy csak személyesen adható át, szabályszerű közlés a postai úton való kézbesítés is. Helytelenül jár a munkáltató, mikor arra kötelezi, hogy menjen be személyesen. Azonban ha nincs már táppénzen és keresőképtelen állományban sem tartja a háziorvosa (lehet keresőképtelen állományban lenni táppénz nélkül is pl, a táppénz kimerítése után ha még mindig munkaképtelen, ilyenkor azonban ellátatlan, se bér se táppénz nem jár) és szabadságon sincsen akkor köteles a munkahelyén megjelenni és a munkáját felvenni, ha ezt nem teszi meg, valóban igazolatlanul van távol és rendkívüli felmentés oka lehet. A munkáltatónak joga van arra is, hogy szabadságról berendelje. Felmentéssel azonban csak akkor tudja megszüntetni a munkáltató a jogviszonyát ha nincs keresőképtelen állományban, ekkor ugyanis felmentési védelem alatt áll. Tehát ki kell íratni magár keresőképesnek és ekkor lehet szabályosan felmenteni. Ezt csak úgy tudják megoldani, ha a munkáltatóval egyeztet. (az igazolatlan távollét miatt baj ha nincs szabin vagy táppénzen a felmentés miatt azonban baj ha keresőképtelen, tehát a szabadság a legjobb megoldás).

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina
drtothedina@onlinejogasz.hu