Kedves Kérdező ! A Kanadában szokásos jogi eljárási procedúrát nem ismerem, így az idézett angol szöveg fordítását tudom csak megadni, illetve megerősíteni a fordítását. Valóban az a jelentése, hogy bizonyos összeget visszatartanak még a felmerülő költségekre. Az ingatlan eladásból származó jövedelem adóköteles, az adózás szabályát a Magyar Köztársaság Kormánya és a Kanadai Kormány között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, 1992. április 15-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi XVI. törvény tartalmazza. A törvény értelmében az Egyezmény alá eső egyik fajta adó az ingó vagy ingatlan vagyon elidegenítéséből származó nyereség utáni adók, valamint az értéknövekedési adókat. A törvény személyi hatálya vonatkozik Önre, Ön magyar illetőséggel bír: Az Egyezmény értelmében az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró személy kifejezés jelenti: a) azt a személyt, aki ennek az Államnak a jogszabályai szerint lakóhelye, állandó tartózkodási helye, üzletvezetésének helye vagy más hasonló ismérv alapján ott adóköteles; A jogszabály 6. Cikke rendelkezik az ingatlan vagyonból származó jövedelem adóztatási szabályairól: 1. Az olyan jövedelem, amelyet az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró személy a másik Szerződő Államban fekvő ingatlan vagyonból (beleértve a mező- és erdőgazdasági üzemek jövedelmét) élvez, ebben a másik Államban adóztatható. 2. Az Egyezmény értelmében az ingatlan vagyon kifejezést annak a Szerződő Államnak a jogszabályai szerint kell meghatározni, amelyben ez a vagyon fekszik. Ez a kifejezés minden esetben magában foglalja az ingatlan vagyon tartozékait, a mező- és erdőgazdasági üzemek élő és holt felszerelését, azokat a jogokat, amelyekre a földtulajdonra vonatkozó magánjogi rendelkezések nyernek alkalmazást, az ingatlan vagyon haszonélvező jogát és az ásványlelőhelyek, források és más természeti kincsek kiaknázásáért vagy kiaknázásának jogáért járó változó vagy állandó térítésekre vonatkozó jogokat; a tengeri hajók és légi járművek nem tekintendők ingatlan vagyonnak. 3. Az 1. bekezdés rendelkezései alkalmazandók az ingatlan vagyon közvetlen használatából, bérbeadásából vagy használatának minden más formájából származó jövedelemre és az ilyen vagyon elidegenítéséből keletkező jövedelemre, úgy mint az ilyen vagyonnal kapcsolatosan korábban engedélyezett értékcsökkenési leírásból származó jövedelemre. A fenti szabályok értelmében Kanadában kell majd az adót megfizetni a bevétel után. (az ottani ügyvéd telán segít az adóbevallás intézésében) Ismereteim szerint az itthon készített adóbevallásban nem kell feltüntetni a jövedelmet, de ez már adószakértő szakterülete, a bevallás készítésekor kérdezze meg könyvelőjét. A törvény a kettős adóztatás elkerülése végett rendelkezik még úgy, hogy amennyiben a Magyar Köztársaságban illetőséggel bíró személy olyan jövedelmet élvez, vagy olyan vagyona van, amely az Egyezmény rendelkezései szerint Kanadában adóztatható, a jövedelmet vagy vagyont kiveszi az adóztatás alól. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2. § (1) bekezdése mondja meg, hogy az öröklési illetéket mikor kell megfizetni:Az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezéseket a belföldön levő hagyatékra minden esetben alkalmazni kell. Magyar állampolgár, illetve Magyarországon élő nem magyar állampolgár vagy belföldi székhelyű jogi személy által örökölt, külföldön levő ingóhagyatékra, valamint a külföldi hagyatékba tartozó vagyoni értékű jogra abban az esetben kell alkalmazni, ha a hagyaték helye szerinti államban öröklési illetéket vagy ennek megfelelő adót nem kell fizetni. A külföldön történt illeték- vagy adófizetés tényének bizonyítása az örököst terheli. Külföldön levő ingatlanhagyatékra az öröklési illetékre vonatkozó rendelkezések nem terjednek ki. Ezek szerint az ingatlan után nem kell itthon illetéket fizetni.

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina
drtothedina@onlinejogasz.hu