Kedves Kérdező ! A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet az üzemorvosi véleménnyel szembeni jogorvoslat lehetőségéről a következőt tartalmazza: 11. § (1) A munkaköri alkalmasság vizsgálatát és véleményezését első fokon - külön jogszabályban meghatározott kivételekkel - a 2. § (1) bekezdés ab) pontjában szereplő munkavállaló esetében a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosult orvos végzi. 12. § (1) Ha a munkavállaló vagy a munkáltató a munkaköri alkalmasság, illetve a tanuló és a hallgató vagy a szakképző és felsőoktatási intézmény, a munkaügyi központ és a munkanélküli a szakmai alkalmasság első fokú véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül a 10. számú melléklet szerinti Beutalás másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra elnevezésű nyomtatványon kérheti a munkaköri, illetve szakmai alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását az első fokon eljáró szervnél. (5) A másodfokú egészségügyi szerv döntéséig az első fokú egészségügyi szerv véleménye szerint kell eljárni. Ha Ön nem fogadja el a határozatot, akkor bírósághoz fordulhat. A határozatnak tartalmaznia kell a jogorvoslati tájékoztatót, hogy hova, milyen határidőben fordulhat jogorvoslatért. A munkáltatónak tehát joga van felülvéleményezést kérni, az viszont nem jogszerű, ha a számára kedvező vélemény érdekében befolyásolja az üzemorvost. Amint a korábban írtam, ha alkalmatlan minősítést kap, a munkáltatónak kötelessége felmenteni és a felmentési járandóságokat, közte a végkielégítést is kifizetni. (Kjt.,30. § (1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha: c) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően) Amennyiben nem kap alkalmatlan minősítést, akkor vagy lemondással szüntetheti meg a jogviszonyt, vagy rokkant nyugdíjazására tekintettel kérheti a felmentést (erre a munkáltató nem köteles). Ha megállapítják a nyugdíjat, akkor csak a felmentési időre járó illetményt kapja meg, végkielégítésre nem lesz jogosult, se az alap, se az emelt összegű. (Kjt.30. § (1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt - a 30/A-30/B. §-ban foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha c) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően;) (37.§ (2) Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére - az egészségügyi okot kivéve - tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor. Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [37/B. §].) Ha nem állapítatja meg a rokkantnyugdíjat és alkalmatlan minősítést sem kap, akkor a munkáltató nyugdíjazásra tekintettel nem tudja felmenteni, így biztos nem fogják a jogviszonyát megszüntetni. Természetesen, ha alkalmatlanság alapján felmentik, kérheti a rokkant nyugdíj megállapítását, úgy is, hogy a folyósítást a jogviszony megszűnése után kezdjék. Megállapíttatni meg lehet, sőt érdemes is, csak arra kell figyelni, hogy folyósítást a jogviszony alatt ne kezdjék meg, mert akkor nem lesz jogosult végkielégítésre. (Egyébként nem is tudnák megkezdeni, mert ahhoz módosítani kellene a szerződését részmunkaidősre vagy a jogviszonyt megszüntetni).

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina
drtothedina@onlinejogasz.hu