 |
Hírek |
 |
 |
2010/12/29
A kérdésfeltevés átmenetileg szünetel.
köszönettel: a szerk. |
|
|
2009/05/01
Kérjük Önöket, amennyiben a befizetéstől számított harmadik napon sem kaptak még választ értesítsenek bennünket, mert előfordul, hogy nem tudjuk a befizetőt beazonosítani.
köszönettel: a szerk. |
|
 |
|
|
| |
|
|
A keresés eredménye:| F. Anna |
2008-11-28 22:17 [4755] |
Tisztelt Online Jogász!
Férjem édesapja 1993-ban, édesanyja 2008. áprilisában elhunyt. Férjemnek három testvére van. Sajnos a szülők és a testvérek sem tartják vele a kapcsolatot Amikor az édesapja elhunyt, a hagyatéki tárgyalásról készült jegyzőkönyv alapján őt 1/8 rész illette meg. Miután meghalt az édesanyja is, várta a hagyatéki tárgyalás kitűzését. Azonban ez elmaradt, mivel érdeklődésünre az illetékes polgármesteri hivatal tájékoztatott, hogy az édesanya az egyik gyermekkel eltartási szerződést kötött. Tehát így az anyai rész, vagyis az ingatlan fele az egyik testvéré lett. Erről semmiféle írásos hivatalos tájékoztatást a mai napig nem kaptunk. Férjem próbálta felvenni a kapcsolatot azzal a testvérével, akire az ingatlan felét az édesanya ráhagyta. Kérte, hogy az őt illető 1/8 részt fizesse ki részére. A testvér erre nem hajlandó. Közölte, hogy neki annyi pénze nincs, a házat nem hajlandó értékesíteni.
Ezért kérem tájékoztatását. Mit tehetünk és kell tennünk ez ügyben, hogy a jogos örökséghez hozzá juthassunk?
Tisztelettel: F.J.A. |
Tisztelt Kérdező!
Elképzelhető hogy az eltartási szerződésről a törvényes örökösök nem
szereznek tudomást, mivel az örökhagyó életében a vagyonával belátása
szerint rendelkezik. Amennyiben eltartási szerződést köt, amely visszterhes,
szerencse elemet is tartalmazó szerződés, az eltartó az eltartott által
átruházott vagyon tulajdonjogát, amely általában ingatlan, megszerzi és
ezért az eltartott halálakor a hagyatékba az nem kerül bele, mert már nem a
tulajdona.
Az ingatlan azonban a korábbi (apai) öröklésnek köszönhetően az örökösök
(így az Ön férjének is) közös tulajdona lett. A törvény szerint saját
tulajdoni hányadával (tehát az édesapa után örökölt hányaddal) bármelyik
tulajdonostárs rendelkezhet. A közös tulajdon megszüntetését bármelyik
tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis. Tehát,
amennyiben a testvér nem járul hozzá az ingatlan értékesítéséhez (ehhez a
tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges) a bíróságtól lehet kérni a
közös tulajdon megszüntetését. A közös tulajdon tárgyait elsősorban
természetben kell megosztani. Ez a közös tulajdon tárgyának fizikai
megosztását (súly, mérték, darabszám, négyzetméter stb. szerint) jelenti,
ami után az egyes részek a "volt" tulajdonostársak kizárólagos tulajdonába
kerülnek. Ha a természetbeni megosztás egyáltalán nem vagy részben nem
lehetséges, (mert pl. lakás esetén a megosztáshoz szükséges hatósági
engedély hiányzik) a magához váltás jöhet szóba. A bíróság a közös tulajdon
tárgyait vagy azok egy részét megfelelő ellenérték fejében egy vagy több
tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ekkor a bíróság megvizsgálja a teljesítő
képességet és fizetési készséget is. Ha a közös tulajdon az előző módokon
nem szüntethető meg, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a
vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. Amennyiben
tehát a fentiek alapján a lakás nem osztható meg és Önök a testvérek
tulajdonrészeit nem tudják megváltani vagy fordítva a bíróság az ingatlan
értékesítését fogja elrendelni.
tisztelettel:
Dr. Mohay Ákos
mohayakos@onlinejogasz.hu
|
|
|
|
