Kapcsolat Gy.I.K. Felelősség    
 
Hírek

2010/12/29

A kérdésfeltevés átmenetileg szünetel.

köszönettel: a szerk.

2009/05/01

Kérjük Önöket, amennyiben a befizetéstől számított harmadik napon sem kaptak még választ értesítsenek bennünket, mert előfordul, hogy nem tudjuk a befizetőt beazonosítani.

köszönettel: a szerk.


   Keresés a válaszok között


Kereshet a kérdés azonosítójára, a korábban megadott névre és kérdésre, valamint a válaszra is.


   Statisztika

Összes kérdés: 2863
Ebből ma érkezett: 0


A keresés eredménye:

anonim 2008-12-22 22:05 [4787]
Tisztelt Segítő! Nagymamám 1990-ben végrendelet nélkül hunyt el. Édesapám és második felesége eladta a lakását, a benne levő családi festményeket hazavitte. Mi ezt a testvéremmel normálisnak tartottuk. 2 év múlva édesapánk is meghalt, ugyancsak végrendelet nélkül. Az özveggyel folytatott örökösödési egyezségből ezek a festmények kimaradtak, mert szóbeli igéretet kaptunk, hogy lakása cseréje esetén megkapjuk őket. A lakáscsere megtörtént, a képeket nem adja. Állítja, nagymama a halálos ágyán neki ígérte. Nagymamám agyvérzést kapott, beszélni sem tudott utolsó hónapjaiban. Különben is élt még édesapám, miért is ígérte volna a menyének? Kérdésem, érdemes-e "jogalap nélküli gazdagodás " címen pert indítanom az özvegy ellen a régóta a család birtokában lévő festményekért. (Megjegyzem, édesapám második házasságából nem született gyermek) Válaszukat köszönve tisztelettel: anonim

Kedves Kérdező ! Végintézkedés hiányában a törvényes öröklési rend az irányadó. E szerint első sorban az örökhagyó gyermekei örökölnek egyenlő arányban, ha nincs elszármazó, a házastárs csak akkor örököl. A Ptk.615. §-a a házastárs öröklésére a következőket tartalmazza: (1) Az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog). (2) Ha a házastárs új házasságot köt, haszonélvezeti joga megszűnik. 616. § (1) A házastárs haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik. (2) A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. (3) Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni. (4) A házastársat a megváltásra kerülő vagyonból - természetben vagy pénzben - olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszármazókkal együtt örökölne. Ági öröklés esetén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg. (5) A megváltást a hagyatéki eljárás során, ennek hiányában az öröklés megnyílásától számított egy éven belül a hagyatéki eljárásra egyébként illetékes közjegyzőnél kell kérni. Azt írja, hogy az örökségre egyezséget kötöttek, mely szerint a festményeket az özvegynek át kell adnia lakása cseréje esetén. Ha a lekáscsere megtörtént át kell adnia a festményeket, amire hivatkozik az özvegy nem felel meg a jogszabályoknak. Szóban végrendelkezni a Ptk. 634. §-a alapján a következőképp lehet: Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető rendkívüli helyzetben van, és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne. 635. § (1) A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelemben szóval előadja, és ez alkalommal kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. Az, hogy a halálos ágyán neki ígérte, nem érvényes végrendelkezés ez alapján nem tarthatja meg a festményeket. A pert nem jogalap nélküli gazdagodás, hanem jogalap nélküli birtoklás miatt indíthatja, úgynevezett birtokpert kell indítania. A Ptk. 193-195. §-ai a birtoklásra jogosult és minden jogalap nélküli birtokos viszonyát rendezik. Jogalap nélkül van a dolog birtokában, akit a birtoklásra sem tulajdonjoga, sem egyéb - jogszabályon, vagy szerződésen alapuló- jogcím nem jogosít fel. A jogalap nélküli birtokos legalapvetőbb kötelessége az, hogy a dolgot adja ki a birtoklásra jogosultnak. Ennek az igénynek az érvényesítése iránt az ellen kell pert indítani, akinek a dolog ténylegesen a birtokában van. A kérelem ennek alapján a dolog kiadására irányul.

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina
drtothedina@onlinejogasz.hu



   OnlineJogász.hu
 
© www.onlinejogasz.hu ViP-CMS - A Sokszínű Tartalomkezelő Rendszer