Kedves Kérdező ! 1.A kötelesrészről a Ptk. 661-671. §-a rendelkezik, a főbb rendelkezések az alábbiak: 661. § Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. 665. § (1) Kötelesrész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna. 666. § (1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke. 667. § (1) Nem tartozik a kötelesrész alapjához a) az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt évnél régebben bárkinek juttatott adomány értéke; b) az olyan adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott; c) a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék értéke; d) a házastárs és a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartás értéke; e) az arra rászoruló más személynek ellenérték nélkül nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben. 669. § (1) A kötelesrész kiadását, illetőleg kiegészítését a következő sorrend szerint lehet követelni: a) a kötelesrész kielégítéséért elsősorban a hagyatékban részesedő személyek felelnek; b) a kötelesrésznek a hagyatékból ki nem elégíthető részéért az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt éven belül megadományozottak adományaik időbeli sorrendjére tekintet nélkül felelnek. 671. § (1) A kötelesrészt minden teher és korlátozás nélkül kell kiadni. Ha azonban a kötelesrész kiadása esetében a megmaradó vagyon a házastárs korlátozott haszonélvezetét sem biztosítaná, a kötelesrésznek a korlátozott haszonélvezetet biztosító részét csak a haszonélvezet megszűnése után lehet kiadni. (2) Ha az örökhagyó a kötelesrészre jogosultnak korlátozással vagy terheléssel hagyott hátra vagyont, a korlátozás csak a kötelesrészen felüli többletre hatályos. Az örökhagyó azonban úgy is rendelkezhet, hogy a jogosult csupán a kötelesrészét kapja meg, ha a korlátozást vagy terhelést a kötelesrész tekintetében is el nem fogadja. 672. § (1) A kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását követelheti. (2) Természetben jár a kötelesrész, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között nyilvánított akarata. (3) Ha a kötelesrész pénzben való kiadása akár a jogosultra, akár a kötelezettre sérelmes, a bíróság az összes körülmények mérlegelése alapján elrendelheti a kötelesrésznek egészben vagy részben természetben való kiadását. A törvény kommentárja részletesen megyarázza a kötelesrészre való jogosultságot: A kötelesrész olyan jogintézmény, amely az örökhagyónak a vagyonával történő szabad rendelkezési jogát korlátozza. Célja, hogy az örökhagyó legközelebbi hozzátartozói számára meghatározott mértékű részesedést akkor is biztosítson, ha az örökhagyó élők közötti jogügylettel vagy végintézkedéssel vagyonát vagy annak túlnyomó részét más személy (személyek) részére juttatta. A kötelesrészre jogosultak a törvényes örökösök köréhez tartoznak, a jogosultság azonban valamennyiüket nem illeti meg. Kötelesrészre ugyanis csak az örökhagyó leszármazója, házastársa, továbbá szülője jogosult. A kötelesrészre jogosultságnak az a feltétele, hogy - a hagyaték megnyíltakor a jogosult az örökhagyónak törvényes örököse legyen, - amennyiben pedig az örökhagyó végintézkedést hagyott hátra, akkor jár kötelesrész a jogosultnak, ha végintézkedés hiányában törvényes örökös lenne. Ebből következik, hogy csak a törvényes öröklés sorrendjében soron következő örökös jogosult kötelesrészre, feltéve hogy nem esett ki az öröklésből. Amíg tehát van leszármazó, a szülő nem lehet kötelesrészre jogosult. A sorrend abban a vonatkozásban is igaz, hogy amennyiben van gyermek, az ő gyermeke (az örökhagyó unokája) nem jogosult kötelesrészre. A kötelesrészre jogosultság azonban a leszármazók tekintetében korlátlan, ezért ha az örökhagyó után bármilyen távoli leszármazó is maradt, a kötelesrész őt megilleti. Kötelesrészre első sorban a nagymamája gyermeke jogosult, ha nincs már élő gyermeke, akkor az unokái. Anyai nagyanyjáról írt, azt nem tudom, hogy a nagybátyja az ő gyermeke-e vagy sem. A lényeg akkor jogosult Ön, mint unoka kötelesrészre ha nagymamájának nincs élő gyermeke, ebben az estben a gyermekeinek a gyermekei (unokák) jogosultak kötelesrészre. 2. Az írásbeli magánvégrendelet érvényes: 628. § (1) Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással írathatja. (2) A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik. 629. § (1) Az írásbeli magánvégrendelet érvényes, ha annak végrendeleti minősége, keltének helye és ideje magából az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt a) elejétől végig maga írja és aláírja; vagy b) két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is - e minőségük feltüntetésével - aláírják; vagy c) aláírja és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél - végrendeletként feltüntetve - személyesen letétbe helyezi. (2) A több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet csak akkor érvényes, ha minden lapját ellátták folyamatos sorszámozással, továbbá a végrendelkező és - ha a végrendelet érvényességéhez tanúk alkalmazása szükséges - mindkét tanú aláírásával. Ha valóban géppel írott, akkor érvényes, ha pl. azt ügyvéd írta, ellenjegyezte és 2 tanú is aláírta. A közjegyző előtt kifogást nem tettek az érvényességgel kapcsolatban ? Valószínűleg alakilag meg kellett felelnie a követelményeknek, mert a közjegyzőknek nagy gyakorlatuk van ebben és a nyilvánvaló hibákat rögtön észreveszik és nem fogadják el a végrendeletet érvényesnek. Az, hogy adatok nem szerepelnek, vagy aláírás nem olvasható, még nem teszi érvénytelenné a végrendeletet, a törvényi feltételeknek kell fennállniuk. Valóban ott kellett volna észrevételeket tenni. A hagyatéki eljárásról szóló rendelet egy esetben enged jogorvoslatot a jogerős határozattal szemben: 76/A. § (1) A hagyatéki eljárást érdemben befejező jogerős határozat ellen az eljárás megismétlése iránti kérelmet lehet előterjeszteni, ha az örökös olyan tényre hivatkozik, amelyet a hagyatéki eljárásban nem bíráltak el, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - az öröklés rendjének vagy az öröklés jogcímének, továbbá ezekhez kapcsolódóan a hagyatékban való részesedés arányának megváltoztatását eredményezhette volna. (2) A kérelmet az érdemi határozatot hozó közjegyzőnél lehet szóban vagy írásban előterjeszteni a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül; e határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina
drtothedina@onlinejogasz.hu