Kedves Kérdező ! A jogvitában Önnek van igaza és a munkáltató helytelenül hivatkozik a jogszabályokra. Az Mt. 11. § elévülési időre vonatkozó rendelkezése alkalmazható a közszférában, de ebben az esetben az alábbi módon: Amíg a közalkalmazotti jogviszonya fennáll, az elévülési idő nem kezdődik meg, azt csak akkor lehet figyelembe venni, ha a jogviszony megszűnése után 3 éven belül nem érvényesítené az igényét. Az elévülési idő alkalmazását szabályozza pl. a BH1979. 390.: Ha a dolgozó munkaviszonya megszűnt és ezt követően nem állt újból munkaviszonyban, jubileumi jutalom iránti igényét az utolsó munkáltatójával szemben az elévülési időn belül érvényesítheti. Az igény elévülése a munkaviszony megszűnésének napján kezdődik. Abban is igaza van, hogy be kell számítani a korábbi közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét. Az összeszámítás menetét részeletesen tartalmazza a BH1998. 251.: A közalkalmazott jubileumi jutalom kifizetésére irányuló igénye jogszerűségének megállapítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a törvény kizárólag a fizetési fokozat megállapításánál teszi lehetővé az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt valamennyi munkaviszony teljes időtartamának figyelembevételét [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 87. § (2) és (3) bek., 1992. évi XXII. törvény 205. § (1) bek., 209. § (1) bek.]. A fenti BH lényege: A Kjt. 87. §-ának (1) bekezdése értelmében a törvény hatálybalépésével a hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatottak munkaviszonya közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. Az azonban, hogy a foglalkoztatási viszony jellege - munkaviszony helyett közalkalmazotti jogviszony - megváltozott, nem jelenti azt, hogy valamennyi korábbi munkaviszony pusztán ennek következtében, minden tekintetben (jubileumi jutalom, végkielégítés, besorolás, felmentési idő) közalkalmazotti jogviszonynak is minősülne. A Kjt. az 1. §-ában határozza meg, hogy mely munkáltatók kerülnek 1992. július 1-jén, majd tartoznak ezt követően a törvény hatálya alá. Ebből a rendelkezésből következik, hogy a hatálya alá vont szerveknél korábban, 1992. július 1-je előtt munkaviszonyban töltött idő alakulhatott át a Kjt. 87. §-ának (1) bekezdése alapján közalkalmazotti jogviszonnyá. A korábbi munkaviszonyok figyelembe vehetőségét a közalkalmazottakra nézve ugyancsak hatályos Mt. 209. §-a szabályozza, amikor kimondja, hogy ha a munkavállaló munkaviszonya e törvény hatálybalépése előtt áthelyezéssel keletkezett, a korábbi munkaviszonyát, mindaddig, amíg a munkaviszonyát nem szünteti meg, úgy kell tekinteni, mintha a jelenlegi munkáltatójánál töltötte volna. A felperes 1990. szeptember 15-én áthelyezéssel került az alpereshez, és az ezt megelőző két munkáltatójánál is áthelyezéssel szűnt meg a munkaviszonya. Az áthelyezések folytán ezért az Mt. 209. §-a alapján az 1992. július 1-jét megelőző, három munkaviszonya vehető figyelembe 1975. december 31-től kezdődően. A Kjt. a hatálybalépésekor a 87. §-a (2) bekezdésében úgy rendelkezett, hogy az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött időt közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni. Ez magában foglalt minden olyan, 1992. július 1-jén már fennállt és olyan munkáltatónál töltött munkaviszonyt, amely munkáltató a Kjt. hatálya alá került, valamint minden ilyen munkáltatónál 1992. július 1-je után létesített és eltöltött jogviszonyt. A felperes esetében - a véletlen folytán - az Mt. 209. §-a és a Kjt. 87. §-ának (2) bekezdése alapján beszámítható munkaviszonyok időtartama egybeesik. A felperes 1975. december 31-től olyan munkaviszonyokban állt, amelyeket a Kjt. 87. §-ának (2) bekezdése szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni, és ugyanezeket az Mt. 209. §-a alapján is be kell számítani. Az ezt megelőző valamennyi munkaviszonya azonban nem áthelyezéssel szűnt meg, és nem a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatókkal, hanem gazdálkodó vállalatokkal állt fenn, ezért nem vehetők figyelembe. A Kjt. 87. §-ának (3) bekezdése az előző rendelkezésektől eltérően, kizárólag a fizetési fokozat megállapítása során teszi lehetővé az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt, valamennyi munkaviszony teljes időtartamának figyelembevételét. A felperes besorolása ezt rögzíti is. E kivételes rendelkezésből is következik, hogy a jogalkotó szándéka nem terjedt ki valamennyi munkaviszonynak minden szempontból azonosan történő figyelembe vehetőségére. Amennyiben tehát a korábbi munkáltatója nemcsak a fizetési fokozatnál vette figyelembe a megelőző jogviszonyát, hanem közalkalmazotti időnek ismerte el és tekintetbe vette a felmentésénél is, akkor jelen esetben is beszámít a 17 év a jubileumi jutalomba. Az alperes helytelenül állítja, hogy áthelyezés, folytonosság kell, ezt támasztja alá a BH2002. 78. is : A közalkalmazott jubileumi jutalomra való jogosultsága megállapításához elegendő a megkívánt közalkalmazotti jogviszony megléte. A törvény a jogosultság feltételeként sem a jogviszony folyamatosságát, sem annak ugyanannál a munkáltatónál történt megszerzését nem kívánja meg [1992. évi XXXIII. tv. 78. § (1) bek., 87. § (2) bek.]. A bíróság akkor jár egy helyesen, ha a jubileumi jutalomán összeszámítja a közalakalmazotti jogviszonyban töltött éveket és mind a munkáltatónak mind a bíróságnak kötelessége figyelembe venni az igazolást, hiszen az pont ezekre az esetekre szolgál !

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina
drtothedina@onlinejogasz.hu