Hivatkozva 4811 kódszámú kérdésemre tehát az Önök véleménye szerint jogszerű a munkáltató eljárása az alábbi konkrét esetben? 2008.12.19-én az utólsó munkával töltött napon behoznak egy munkaszerződés módosítást, mely szerint jan. 1-től részmunkaidős, heti 32 órás, napi 8 órás munkarendre változik az addigi heti 40 órás teljes munkaidős munkaviszony. Annyit közölnek még, hogy az első munkanap jan. 12 hétfő lesz, addíg szabadság kerül beírásra. Január hetedikén telefonon értesítenek, hogy az első nap nem 12-e hétfő hanem 13-a kedd lesz. Ezek szerint a munkabeosztás változik, keddtől-péntekig terjed a tárgy héten. Az első munkával töltött napon, vagyis 13-án közlik, hogy január másodika péntek szabadnap volt, vagyis útólag kiderül, hogy azon a héten a munkarend hétfőtől csütörtökig tartott. Ekkor utólag közlik azt is, hogy a január 5-től 8-ig tartó munkahéten (ismét hétfőtől csütörtökig) nem szabadság kerül beírásra, hanem tulajdonképpen szabadnapok voltak, melyeket le kell utólag dolgozni. Az első otthon tőltőtt nap ledolgozásására jan 18-án szombaton kerül sor, amiről 13-án adnak tályékozatatást, közlik, hogy bérpótlék nem jár annak ellenére sem, hogy a heti munkaidőkeretet addígra már teljesítjük. Nem a dolgozók kérték a távollétet az 5-8ig terjedő időszakra. azt a munkaadó rendelte el. Nincs tudomásom arról, hogy munkaidő keretet alkalmaztak volna, ennek kezdő vagy utólsó napjáról sem adtak tályékozatatást. Véleményem szerint a tályékozattási kötelezettségének nem tesz eleget a munkaadó, a szombati munkavégzés fenti módon történő elrendelése eseten az 50 százalék pótlék jár a másik pihenőnap mellé, bár az azért érdekes, hogy a pihenőnapot előre adják ki és nem utólag. Részmunkaidőben hétfőtől-csütörtökig tartó heti 32, napi 8 órás munkarendben mi a péntek? Szabadnap? Köszönettel: József