Kedves Kérdező ! A munkáltató a Kjt. 30. § (1) bek. c) pontja alapján szűntetheti meg a jogviszonyát: 30. § (1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt - a 30/A-30/B. §-ban foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha c) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően. A felmentés azonban nem az OOSZI szakvéleményén, hanem az üzemorvos véleményén alapul( bár a munkáltató elfogadhatja ezt is alapul). A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet az eljárás alapja. A rendelet értelmében munkakörre vonatkozó, soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kell végezni. Soron kívüli vizsgálatot kell végezni többek közt: ha a munkavállaló, a tanuló vagy a hallgató, illetve a munkanélküli egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására, a szakma elsajátítására, illetve gyakorlására; Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet (például): -a foglalkozás-egészségügyi orvos; - a munkáltató, a szakképző és felsőoktatási intézmény vezetője; - a munkavállaló, a munkát végző személy, a tanuló vagy a hallgató. A munkaköri alkalmasság vizsgálatát és véleményezését első fokon - külön jogszabályban meghatározott kivételekkel -a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosult orvos végzi. A vélemény ellen mind két fél (munkáltató, munkavállaló) fellebbezhet az első fokon eljárt szervnél. Felmentésnél a Kjt. alábbi paragrafusait kell alkalmazni: 30/A. § (1) A 30. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben, valamint, ha a 30. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alkalmatlanság egészségügyi ok következménye - feltéve, hogy a közalkalmazott e törvény alkalmazása szempontjából nem minősül nyugdíjasnak -, a munkáltató a közalkalmazottat írásban tájékoztatja a) a munkáltatón belül, b) a munkáltató irányítása alatt álló másik munkáltatóhoz, illetve c) a munkáltató fenntartója által fenntartott más, e törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá - egészségügyi alkalmatlanság esetén - egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör felajánlásának lehetőségéről. A közalkalmazott a tájékoztatás közlésétől számított két munkanapon belül írásban nyilatkozik a munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételéről. Ha a közalkalmazott a határidő leteltéig a nyilatkozattételt elmulasztja, azt úgy kell tekinteni, mintha a munkakör-felajánlási lehetőséget nem igényelte volna. A munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételekor a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha az a)-c) pontban foglalt munkáltatónál a közalkalmazott az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá - egészségügyi alkalmatlanság esetén - egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör nincs, vagy ha a közalkalmazott az ilyen munkakörbe történő áthelyezéshez, illetve kinevezése módosításához nem járul hozzá. Először el kell döntenie, hogy kíván e tovább dolgozni vagy sem. Ha nem akkor nyilatkoznia kell a munkáltató felé, hogy nem akar érni a munkakör felajánlási lehetőséggel. Ebben az esetben nem keresnek egészségi állapotának megfelelő munkakört és a jogviszonyát felmentéssel meg kell szűntetni. Jár végkielégítés és felmentési időre átlagilletmény. A végkielégítés attól függ, hogy nyugdíjasnak minősül e, vagy nyugdíj előtt (rendes nyugdíj előtt) 5 évvel áll e. Ha nyugdíjasnak minősül végkielégítés nem jár. 37/B. § (1) E törvény alkalmazása szempontjából a közalkalmazott akkor minősül nyugdíjasnak, ha a) a hatvankettedik életévét betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), illetve b) az a) pontban említett korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy d) előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy e) szolgálati nyugdíjban, vagy f) korengedményes nyugdíjban, vagy g) más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg h) rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül. (2) A közalkalmazott akkor részesül az (1) bekezdés b)-h) pontokban felsorolt nyugellátásban, amikor a nyugellátást kérelmére megállapították. (3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, e törvény alkalmazásában nyugdíjasnak minősül az a közalkalmazott, aki az előrehozott nyugdíj feltételeivel rendelkezik, és felmentésére a 30. § (1) bekezdése e) pontja alapján kerül sor. (4) A közalkalmazott köteles tájékoztatni a munkáltatót, ha az (1) bekezdés hatálya alá esik. Négy havi átlagkeresettel nő a végkielégítés ha az öregségi nyugdíj előtt áll 5 évvel. A végkielégítés fele jár csak, ha úgy nyilatkozik, hogy keressenek munkakört, majd mégsem fogadja el a felajánlottat, kivéve ha a megtagadás a Kjt-ben felsorolt alapos okkal történik. Közös megegyezés esetén a szerződéses szabadság elve érvényesül, vagyis a jogszabályi keretek közt a felek bármiben megállapodhatnak. Köthetnek olyan megállapodást hogy nem jár semmi járandóság, vagy olyat, hogy csak egy része jár, illetve valamennyi pénz jár. Megegyezhetnek továbbá a jogviszonya megszűnésének napjában is. A közös megegyezést azért preferálja a munkáltató, mert az esetleges jogvita elkerülhető vele. A jogszabályok szerint először a foglakozás-egészségügynek (üzemorvosnak) kell megvizsgálnia az alkalmasságát, ha alkalmas valamely munkakörre, a munkáltatónak nyilatkoztatnia kell Önt, hogy él e a munkakör felajánlás lehetőségével, ha nem él fel kell mondani, ha él vele és van is munkakör munkaszerződést kell módosítani.

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina