Tisztelt Online-Jogász! Szeretném segítségét kérni az alábbi munkajogi eset megoldásához. 2005. júniusában vásároltam egy céget, amelynek jelenleg ügyvezetője és egyedüli tulajdonosa vagyok. Az egyik munkavállalónk (K.B.) akinek az édesanyjától, mint tulajdonostól és ügyvezetőtől vettem meg, komoly problémákat okoz. K.B. ugyanis a 2005-ös cégvásárláskor nem szerepelt az „átadott” munkavállalók listáján – a rendelkezésre álló dokumentáció az ő tekintetében régi és hiányos – ennek ellenére most, 4 év elteltével munkavégzésre jelentkezett. A cég nyilvántartásában szerepel a munkaszerződése, valamint egyéb dokumentáció fizetésemelésről, illetve az OEP szerint még mindig cégünk munkavállalója. Az ügy előzményei a következők voltak: A rendelkezésünkre álló információk szerint K.B. (1969-es születésű) női munkavállaló 1991. augusztus 15-e óta áll alkalmazásban nálunk. Ezt követően: 1995.09.05-től GYÁS-on, majd GYED-en, 1997.03.19-től GYÁS, majd 2000.03.19-ig GYED-en, majd GYES-en volt, 2000.03.20-tól 2000.10.09-ig munkát végzett, és 2000.10.10-től 2001.03.28-ig táppénzen volt. Ezután született meg harmadik gyermeke, 2001.03.23-án. 2000. márciusától a munkavállaló munkabére bruttó 100.000,- Ft volt. Állítólag a második gyermekre tekintettel járó szabadságot megfizették a munkavállaló részére. A munkáltató fizetés nélküli szabadságot engedélyezett a munkavállaló részére 2001.03.19-2004.03.29. közötti időszakra. A GYED 2004.03.29-ével szűnt, meg, ezt követően a NYENYI adatszolgáltatás alapján 2004. évben semmilyen kifizetés nem történt. A munkavállaló 2009. március 25. napján kelt, a munkáltató postaládájába bedobott levelében – miután öt éven keresztül gyermeknevelési támogatás igénybevétele címén nem végzett munkát – jelezte, hogy 2009. április 1. napjától munkába kíván állni. Ezt követően a további egyeztetések eredményeként kijelentette, hogy amennyiben a munkavállaló nem tudja, vagy kívánja továbbfoglalkoztatni, a következőket követeli: „30 nap felmondási tilalom 60 felmondási idő (ezekkel átfedésben a ki nem adott szabadság) 4 hónap végkielégítés erre az időszakra jár a B. aktualizált jövedelme. Ez utóbbira az 1997-es 100eFt-os jövedelmével és az időközben bekövetkezett inflációval számolva az alábbiakat számoltam: év infláció fizetés 1997 100 000 Ft 1998 1,143 114 300 Ft 1999 1,1 125 730 Ft 2000 1,098 138 052 Ft 2001 1,092 150 752 Ft 2002 1,053 158 742 Ft 2003 1,047 166 203 Ft 2004 1,068 177 505 Ft 2005 1,036 183 895 Ft 2006 1,039 191 067 Ft 2007 1,08 206 352 Ft 2008 1,061 218 940 Ft mellesleg ez csak a havi fizetése (nem tartalmazza a prémiumot, jutalmat) ez körülbelül reális, a webes információim alapján: 203,700 – 225,100 (workania.hu); 200,000 – 357,000 (merces.hu)” A fenti tartalmú e-mailt a munkavállaló férje írta, és juttatta el részünkre. Mivel a dolgozó a 2005-ös cégvásárláskor nem szerepelt a nyilvántartásokban, a munkáltatónak arról sincs tudomása, hogy a gyermeknevelési támogatás igénybevételének előfeltételét jelentő fizetés nélküli szabadságra kapott-e engedélyt 2004-ben. Úgy tudjuk, hogy amennyiben nem kapott engedélyt, a munkavállalónak fel kellett volna mondania, azonban az is előfordulhat, hogy engedély sem volt és a munkavállalói felmondás sem történt meg. Ez esetben azonban a munkavállaló öt éve lenne fizetés nélküli szabadságon bármiféle jogcím nélkül – így elgondolkodtunk, milyen munkajogi következményei lehetnek ennek. Mi a teendők? Figyelembe véve, hogy a cégvásárlás előtt volt a munkáltatói képviselő a munkavállaló édesanyja volt, könnyen megeshet, hogy az igazolás csak most készül el, mindenesetre eddig ezt nem kértük a munkavállalótól, a gyermeknevelési támogatás jogszerűségét és a munkaviszony fennállását nem vitattuk, és a munkavállaló sem jelezte, hogy rendelkezne ilyen iratokkal. Mivel fennáll a veszélye, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatosan cégünknek fizetési kötelezettsége keletkezik, igyekeztünk számba venni a munkáltatót jog alapján terhelő igényeket, és ennek során számos kérdésünk merült fel. A gyermeknevelési támogatás igénybevételének időtartama beleszámít-e a végkielégítés és a felmondási időtartamának megállapításánál figyelembe vehető időbe, illetve ez idő alatt a munkavállaló szabadságra jogosult-e. Kérdéses továbbá, hogy megilleti-e a munkavállalót a felmondási védelem jelenleg. Felmerült az is, hogy a munkavállaló egyes igényei elévültek, így például a második gyermek születését követően a GYES és GYED alatt őt megillető szabadság, illetőleg annak megváltása, ha azt esetleg mégsem vette volna igénybe. Hogyan indexálandó a munkavállaló fizetése az elmúlt évekre tekintettel, illetve hogyan számolandóak az egyes juttatások? Hol találhatjuk meg a fentiekre vonatkozó jogi szabályozást? Cégünknek a munkavállalót alkalmazni – tevékenységünk részbeni megszűnése, változása miatt – nem áll módjában, így a munkavállalót erről a körülményről tájékoztattuk, és kértük, hogy egyeztessük a továbbiakat. Természetesen, ha a feltett kérdések meghaladják a megfizetett díj kereteit, az Ön által megjelölt összegeket haladéktalanul kiegyenlítjük. Tisztelettel: Kováts Alíz