|
Hírek |
|
|
2010/12/29
A kérdésfeltevés átmenetileg szünetel.
köszönettel: a szerk. |
|
|
2009/05/01
Kérjük Önöket, amennyiben a befizetéstől számított harmadik napon sem kaptak még választ értesítsenek bennünket, mert előfordul, hogy nem tudjuk a befizetőt beazonosítani.
köszönettel: a szerk. |
|
|
|
|
| |
|
A keresés eredménye:szegedi vilmos |
2009-04-26 10:25 [4943] |
Tisztelt online jogász! Én egy "siklósi online ufóklub"-ot szeretnék létrehozni és érdekelne, hogy milyen feltételeknek kell eleget tennem jogi szempontból? Egyesületet nem tudok létrehozni, mert nincs meg a 10 fő a tagsághoz. Nem bejegyzett társaságként működne, ha van ilyen. A klub nem csak ufó-kal foglalkozna, hanem az én véleményemet tartalmazná az életről és az ufókról. A tartalma a weblapnak a következő lenne: bevezető, idézetek, vallások, meditáció reiki ezotéria stb., üzenőfal, kapcsolatfelvétel, zene film könyv ajánló, az ufó kutatás lényege, mi az élet célja?. Mi lenne az idézetekkel amiket írnék, elég lenne leírni, hogy honnan vannak az idézetek? Végezetül még egy kérdés: A pénzügyekkel mi lenne a helyzet, nem szándékozom ebből meggazdagodni, de ha történne pénzbeli felajánlás akkor mi lenne ennek a szabályos módozata? Előre is köszönöm válaszukat. |
Kedves Kérdező !
1.) Be nem jegyzett társaságként nem tud működni. Ha egyesületet nem hoz
létre, akkor vagy gazdasági társaságként ( bt., kft. jöhetne szóba) vagy
non profit gazdasági társaságként (non profit bt., non profit kft.)
végezhetné tevékenységét.
A közhasznú szervezetekről szóló1997. évi CLVI. Törvény az alábbiakat
tartalmazza a gazdálkodás általános szabályaira:
14. § (1) A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem
oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott tevékenységére kell
fordítania.
(2) A közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől - a normatív
támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet
támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való
elszámolás feltételeit és módját.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak szerint igénybe vehető támogatási
lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra
kell hozni. A közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások
bárki által megismerhetők.
(4) A közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, az önkéntest,
valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül
igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által
tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak
megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem
részesítheti.
15. § (1) A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását - a
létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti.
Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket,
amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével -
megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van
(színlelt pályázat).
(2) Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
16. § (1) A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt
megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
(2) A közhasznú szervezet a közhasznú társaság kivételével
a) vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető
mértékű hitelt nem vehet fel;
b) az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül,
illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
17. § A befektetési tevékenységet folytató közhasznú szervezetnek
befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a legfőbb szerv fogad
el.
Érdemes az egész törvényt átnéznie, ha közhasznú szervezetet kíván
létrehozni. Ezen törvényen kívül a Gt. szabályai vonatkoznak a non profit
gazdasági társaságokra is, ugyan úgy mint a gazdasági társaságokra. Non
profit társaság nem alapulhat gazdasági haszonszerzés végett, ha ez a cél,
akkor gazdasági társaságot kell alapítani, költségkimélőbben bt.,
egyébként kft. formájában. Az alapításhoz ügyvéd szükséges. A társaság
pénzügyeinek kezeléséhez könyvelőt is célszerű megbízni, ő tud tanácsot
adni, mi milyen formában számolható el, vehető ki stb.
2.)A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szabályozza, hogy más
művét miképp használhatja fel.
A törvény hatálya: Olyan műre, amely először külföldön került
nyilvánosságra, az e törvényben meghatározott védelem csak akkor terjed
ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi
egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti.
A törvény értelmében a szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére
vonatkozó közleményen - a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően -
szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy
ismertetése esetén is meg kell jelölni. A szerző a neve feltüntetéséhez
való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon
gyakorolhatja.
A törvény enged szabad felhasználást is:A szabad felhasználás körében a
felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Csak a
nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon e törvény
rendelkezéseinek megfelelően. A felhasználás a szabad felhasználásra
vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve
díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és
indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben
megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad
felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.
A szabad felhasználás egyik esete az idézés: A mű részletét - az átvevő mű
jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a
forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.
tisztelettel:
Dr. Tóth Edina
|
|
|
|