|
Hírek |
|
|
2010/12/29
A kérdésfeltevés átmenetileg szünetel.
köszönettel: a szerk. |
|
|
2009/05/01
Kérjük Önöket, amennyiben a befizetéstől számított harmadik napon sem kaptak még választ értesítsenek bennünket, mert előfordul, hogy nem tudjuk a befizetőt beazonosítani.
köszönettel: a szerk. |
|
|
|
|
| |
|
A keresés eredménye:Prim Lajosné |
2009-05-02 21:15 [4944] |
Tisztelt Címzett! A bátyám kölcsönszerződéssel 1999-ben adott használatra egy régi ismerősének 37 ezer USD-t. Az eredeti törlesztés dátuma 2002.XII.31. lett volna, de mivel a pénzre még nem volt szüksége a bátyámnak, többször meghosszabbították a lejáratot telefonon, illetve személyes megbeszéléssel. A bátyám az USÁ-ban él jelenleg (van állandó budapesti bejelentett lakcíme), és tavaly májusban itthon járt, akkor kérte személyesen, a hölgyhöz leutazva a pénz visszafizetését. (A tartozás, és a megbeszélt kamat összegéről a bátyám később e-mail-t küldött a hölgynek az USÁ-ból, aminek a visszaigazolási jelentése megvan a számítógépében.) Megállapodtak a határidőben (09.,10. hó 2 részletben), de a hölgy azóta sem fizetett. Engem 2008. decemberében a hölgy felhívott, hogy nyugtassam meg a bátyámat, ne izguljon, hamarosan fizetni fog. Felszólító levelet ez év 02. hóban írt a bátyám, miután szeptember és február között a hölgy nem vette fel a telefont, ha a bátyám telefonálni próbált. A levelet tértivevénnyel küldte el.
Kérdéseim: mivel bizonyítható, hogy a fizetési határidő többször meghosszabbításra került, miután ez csak szóban történt meg? (A bátyám 2-3 évente hazajött az USÁ-ból, akkor minden alkalommal felkereste a hölgyet vidéken, ahol lakik.) Ezek a szóbeli hosszabbítások, és a hölgy tavaly májusi szóbeli fizetési ígérete feloldja-e a tartozás elévülését? Az elévülési idő nyugvásába beleszámít-e, hogy a bátyám az USÁ-ban él? Javasolják-e, hogy fogadjunk ügyvédet, vagy a tartozás összegéről a bátyám benyújthatja-e a bírósághoz a 34/2008.(XII.31.) IRM rendelet 1.sz mellékleteként szereplő űrlapot, amiben kéri a bíróságtól fizetési meghagyás kibocsátását? Az eredeti szerződésben ügyleti kamatot nem tüntettek fel, csak szóban állapodtak meg erről, ez érvényesíthető-e? A késedelmi kamat összegét kell-e feltüntetni a az előbb említett űrlapon? Mikortól jár a késedelmi kamat, és annak mennyi a mértéke?
Bp.2009.04.22.
Köszönettel: Prim Lajosné |
Tisztelt Asszonyom!
Az elévülést a szóbeli felszólítások megszakítják, azonban amennyiben
ezek megtörténtét a hölgy tagadja, azt kizárólag tanúkkal lehet
bizonyítani, ami a bizonyítást megnehezíti. Amennyiben született e-mail
2002. decembere és 2007. decembere között, természetesen ez a
legmegfelelőbb, hiszen írásos nyoma van a felszólításnak. Önmagában az a
tény, hogy a bátyja az USÁban él, az élévülés nyugvását nem érinti, és
figyelembe véve azt a tényt is, hogy két-három évente Magyarországon
járt, megállapítható, hogy az elévülési idő emiatt folyamatosan telt. A
szóbeli felszólítások bizonyításának akkor lesz jelentősége, ha a
fizetési meghagyás ellen az adós ellentmondással, és elévülésre
hivatkozik. Ebben az esetben kell felsorakoztatni a hazautazást
alátámasztó okiratokat, a telefon híváslistákat, és mindazon
személyeket, akiknek a felszólításról tudomásuk lehet. Azonban ha az
adós elévülésre nem hivatkozik, a bíróság hivatalból azt nem
állapíthatja meg.
A fizetési meghagyást a bátyja is kitöltheti, és az adós lakhelye
szerint illetékes bíróságnál benyújthatja, azon a követelt összeg 3%-t
kell illetékként leróni. Az összeg nagyságára tekintettel a megyei
bíróság jogosult e körben eljárni. Késedelmi kamatot a szerződésben
meghatározott fizetési határidő lejártát követő naptól érvényesíthetnek,
ügyleti kamatot - kikötés hiányában - utólag azonban nem.
tisztelettel:
Dr. Bagó-Rónai Ivett
|
|
|
|