Kedves Kérdező! Először is tudnom kellene, hogy az Ön által kivett-ként jelzett ingatlan kivett építési terület, vagy kivett lakóház, udvar. Ha kivett lakóházról van szó, akkor az adó- és illetékszempontból lakásnak, lakóháznak minősül (praktikusan az építési engedélyt az adóhivatal „nem látja”), így igénybe vehetők utána a törvényben biztosított kedvezmények, mind a vevő oldalán a vagyonszerzési illeték számításánál (6 millió forintig 2%, felette 6%, iroda, telek esetén 10%), mind az eladó oldalán a rövidebb 5 éves adómentességi periódus számításánál (egyébként 15 év telek esetén). Ha nem rendelkezik az épület használatbavételi engedéllyel, azaz az épület nincsen feltüntetve az ingatlan-nyilvántartásban sem a térképmásolaton, sem a tulajdoni lapon lakóházként, akkor az átruházás kapcsán csak az építési engedéllyel tudják esetlegesen igazolni, hogy nem üres telek az ügylet tárgya, hanem lakás céljára szolgáló építmény. Ha a használatbavételi engedély átminősítését (hatósági bizonyítvány kiadása általában arról, hogy lakás és nem iroda az ingatlan) kérnék, a szerzés időpontja az erről szóló építésügyi határozat jogerőre emelkedésének napja. Ha a nyilvántartásban lakóházként szerepel az ingatlan és ténylegesen családi házként szolgál, akkor feltételezem, hogy a vevők is ilyen céllal vennék meg, így talán nem szükséges feltétlenül társasházzá alakítani. Ha külön kívánják eladni, valóban irodának, külön vevőknek, akkor célszerű társasházzá alakítani. Ez utóbbihoz szükséges az építési engedélyen felül (az eng.kérelem rajzi mellékleteivel együtt) a jogerős használatbavételi, vagy fennmaradási engedély is az alapító okirat elkészítéséhez.

tisztelettel:
Dr. Nyul Balázs