Tisztelt Kérdező! Kérdéseire az alábbi válaszokkal tudok szolgálni: 1. Az özvegyi jog ugyanaz, mint a haszonélvezeti jog? Ha igen, akkor egy esetleges eladás esetén ez pénzbeni értéket is jelent a nagynéném számára? Ez azt jelentheti, hogy az Ő tulajdoni része nagyobb is lehet, mint 50%? Tartalmában igen, csupán az elnevezésben különbözik. A haszonélvezet vagyoni értékkel bíró jog, pontos összegszerűségét az eladási árból törvény alapján lehet kiszámolni (életkorfüggően), önmagában eladáskor nem szokták megbontani, de az adásvételi szerződéskor az okiratszerkesztő kolléga természetesen kiszámolja, ha az eladók a vételár megbontását és kifizetését állageladó (tulajdonos) és haszonélvezeti eladó szerint kérik. A nagynéni tulajdoni része nem több (az Ön leírása alapján a tulajdoni lap szerint) mint 50%, viszont a vételárat nem fele-fele arányban kapják, mivel a haszonélvezet értéke a nagynénit illeti a fele tulajdonának vételárán felül (feltételezem erre gondolt Ön is). 2. A balesetkor a házra felvett hitel törlesztéséből még 11 év volt hátra, ezt a nagynéném egyedül fizette. A hitel nagysága az ingatlan akkori értékének kb. 10% volt. A kérdés, hogy a hitel egyedüli visszafizetése esetén ez jelentkezik-e a vételár szétosztásánál? Vagyis, mivel ő fizette egyedül a törlesztést, ezért a vételárból nagyobb a részesedése, mint a tulajdoni hányad alapján? Ha ebben a tulajdonostárssal békében megegyeznek, és a vételárat így osztják el, akkor minden további nélkül működhet. Vita esetén célszerű az okiratszerkesztő kollégát felkérni az egyeztetésre. 3. Az ingatlan azóta jelentős fejlesztésen ment keresztül, a gáz bevezetésen túl a csatornázás is elkészült, aminek költségeit a nagynéném egyedül viselte. Ez jelent-e a számára az előzőekhez hasonló részesedési hányad növekedést? Ha megegyeznek, akkor természetesen. A vételár – tulajdoni hányadtól eltérő - megosztását célszerű feltüntetni a szerződésben (ha bankhitelből fizet a vevő, akkor több bank ezt elő is írja). (Ha 5 évnél régebben tulajdonosai az ingatlannak az eladók, akkor nem keletkezik adófizetési kötelezettségük, ha ennél kevesebb ideje tulajdonosok, akkor nem lenne tisztességes a vételár elosztásáról hallgatni a szerződésben, mert akkor az elhunyt gyermeke nem a ténylegesen kapott összeg után adózna.) 4. Az utolsó kérdés technikai jellegű. A nagynénémnek semmilyen kapcsolata nincs a fiúval, ezért az eladás nem is lehet a szokványos ingatlan ügylet. eladhatja-e a nagynéném a saját elhatározásából az ingatlant vagy ehhez a fiú beleegyezése is szükséges? A tulajdonostárs mindenképpen szükséges az eladáshoz, helyette meghatalmazás hiányában a nagynéni nem járhat el, csak a saját részét adhatja el, de csak a fiú beleegyezésével, mivel neki elővételi joga van. Mi történik, ha a fiú nem egyezik bele az eladásba? Akkor bíróságon kérheti a nagynéni azt, hogy vagy vegye meg a fiú az ingatlant tőle, vagy a fiú legyen köteles eladni. Ez persze nem zökkenőmentes eljárás, így praktikus békés úton rendezni az eladást. Hogyan lehet megtalálni valakit, akiről csak egy 24 évvel ezelőtti cím ismert, az is a Földhivatali tulajdoni lapról? (ott szerepel még a születési éve és anyja neve) A IX. ker. Balázs Béla u.-ban lévő lakcímnyilvántartó hivatalban van erre mód. Remélhetőleg a tulajdoni lap birtokában, igazolva, hogy a nagynéni és az „eltűnt” tulajdonostársak, ad ki információt a hivatal. • Ha megtalálható a fiatalember, beleegyezik az eladásba és a fenti elosztási arányokba, de csak olyan áron hajlandó megválni a tulajdonrészétől, ami a piacon nem realizálható, akkor mi a teendő? Tessék bírósághoz fordulni, bár ez az eladást nem fogja gyorsítani. Van-e elővásárlási joga az ingatlanra? Igen, van.

tisztelettel:
Dr. Nyul Balázs