Kedves Kérdező ! A Kjt. és az 1992.évi 138. számú kormány rendelet rendelkezései értelmében az intézményvezető magasabb vezető, így az Mt. vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, valamint a leírtak értelmében az intézményvezető nem megbízott, hanem kinevezett vezető, munkaszerződéssel. Az Mt. alapján a vezetői munkakör olyan bizalmi jellegű, amelynek hiánya, vagy elvesztése esetén szükségessé válhat az azonnali személycsere. Erre teremt lehetőséget e szakasz, mivel rendes felmondás esetén a felmondási tilalmakra és korlátozásokra, a felmondási időre, valamint a felmondás indoklási kötelezettséget előíró Munka tv.-i rendelkezések a vezetőre nem vonatkoznak. Ez azt jelenti, hogy nem a megbízott vezetőre előírt, vezetői megbízás visszavonásának a szabályai alkalmazandóak, hanem az Mt. vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályai, miszerint felmondani bármikor fel lehet a vezetőnek, a felmondást indokolni sem kell, azonban ha mégis indokolják, annak valóságát, okszerűségét vizsgálni fogja a bíróság jogvita esetén. Az Mt. 191. § (1) bekezdése szerint a vezető további munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet. Munkaszerződés eltérő kikötése hiányában nem vonatkozik e tilalom arra a jogviszonyra, amelyet tudományos, oktatói, illetve szerzői jogi védelem alá eső tevékenységre létesítettek. A tilalom alól tehát kivétel az oktatói tevékenység, azonban munkaszerződésben ennek végzését is meg lehet tiltani. A felelősségrevonás szempontjából a legtisztább az, ha a munkaszerződésbe foglalják hány óra tartását engedélyezik más intézményben és belefoglalják, hogy ennek megsértése a munkaszerződés felbontását eredményezi. Köztes megoldás, ha a munkaszerződésbe nem foglalják bele, hogy a megbízás előtt jegyzőkönyvet vesznek fel, ahol tájékoztatják a az Önök elvárásairól, kívánalmakról és esetleges következményről, ha szakmailag nem végzi jól a munkáját. Amennyiben munkavégzése folyamán eltér az elhangzottaktól mindig felvesznek jegyzőkönyvet, melyben kérik az intézményben való megfelelő helytállást. Ha sorozatosan elégedetlenek a munkájával és több jegyzőkönyv is születik ennek bizonyítására a felmondás alaposabb. A fent említett szabály alapján a rendes felmondás bármikor eszközölhető, indokolás nélkül, az Mt. a rendkívüli felmondást szorítja csak szabályok közé, tehát oktatót tevékenysége miatt rendkívüli felmondással élni nem lehet-kivéve ha a munkaszerződés így szól-, de ha a szakmai munkáját nem látja el megfelelően rendes felmondással élni lehet. Szankciója a nem megfelelő munkavégzésnek tehát lehet írásbeli figyelmeztetés vagy felmondás. A rendes felmondás eszközölhető indoklás nélkül, a rendkívüli csak meghatározott keretek közt, oktatói tevékenység végzése miatt csak akkor ha a munkaszerződésben megtíltották.

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina