Kedves Kérdező ! A kérdésének megválaszolásakor két bírósági döntést emelek, melyek egyértelmű iránymutatást adnak, mi számítható be közalkalmazotti időnek a jubileumi jutalomnál. - BH2004. 486: A jubileumi jutalomra való jogosultság csak a törvényben megjelölt munkáltatónál eltöltött közalkalmazotti jogviszony alapján vizsgálható [1992. évi XXXIII. törvény 1. § (1) bekezdés, 87. §-nak az ügyben irányadó (2) bekezdése]. -BH1998. 251.: A közalkalmazott jubileumi jutalom kifizetésére irányuló igénye jogszerűségének megállapítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a törvény kizárólag a fizetési fokozat megállapításánál teszi lehetővé az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt valamennyi munkaviszony teljes időtartamának figyelembevételét [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 87. § (2) és (3) bek., 1992. évi XXII. törvény 205. § (1) bek., 209. § (1) bek.]. A második BH tartalma a következő: A felperes 1990. szeptember 15-e óta áll polgári alkalmazottként az alperessel jogviszonyban. Az 1994. február 24-én kelt, 1993. december 31-i hatályú besorolása szerint a fizetési fokozat megállapításánál figyelembe vehető közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejének kezdő időpontja 1969. november 9. A felperes az eredménytelen egyeztetést követően benyújtott keresetében annak megállapítását kérte, hogy a 25 éves közalkalmazotti jubileumi jutalomra 1994. november 9-én igényjogosultságot szerzett. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest annak megfizetésére. Az alperes kérte a kereset elutasítását, mivel álláspontja szerint a felperesnek az 1975. december 31-e előtt állami vállalatoknál fennállt munkaviszonyai a jellegük miatt nem vehetők a jubileumi jutalom szempontjából figyelembe. A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét. Megállapította, hogy az 1969. november 9. és 1975. december 30. közötti, vállalatoknál munkaviszonyban töltött idő a Kjt. 87. §-a alapján nem minősül közalkalmazotti jogviszonynak. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, kérte annak megváltoztatását és az alperes 60 432 forint jubileumi jutalom megfizetésére kötelezését. Hivatkozott arra, hogy a jogszabály helytálló értelmezése szerint a Kjt. hatálybalépésével valamennyi korábbi munkaviszonya közalkalmazotti jogviszonnyá alakult át. Az alperes ellenkérelme az ítélet helybenhagyására irányult. A másodfokú bíróság ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. A munkaügyi bíróság ítéletének indokolását annyiban egészítette ki, hogy az 1993. évi C. törvénnyel módosított Kjt. 87. §-ának (2) bekezdése taxatíve felsorolja a közalkalmazotti jogviszonyként figyelembe vehető jogviszonyokat. Az 1992. július 1-je előtt munkaviszonyban töltött idők beszámíthatósága tekintetében pedig az Mt. 209. §-ának rendelkezésére utalt. A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet jogszabálysértő álláspontjára hivatkozott. Megítélése szerint - mivel a korábbi munkaviszonya 1992. július 1-jén közalkalmazotti jogviszonnyá alakult át - valamennyi munkaviszonyban töltött idejét közalkalmazotti jogviszonyban töltött időként kell figyelembe venni. Az 1993. évi C. tv. csak később lépett hatályba, ezért az 1992. évi állapot hatályos a kérdés elbírálásánál. Téves a költségvetési szervek meghatározásának visszamenőleges hatályú alkalmazása is. Kérte a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezésével és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a keresetének helyt adó ítélet hozatalát. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. Az ügyben eljárt bíróságok az általuk megállapított tényállás alapján helytálló jogi következtetésre jutottak, és döntésük mind az anyagi, mind az eljárási szabályoknak megfelel. Arra nézve, hogy a kereseti kérelem elbírálásához mely jogszabály szolgál alapul, az Mt. 205. §-ának (1) bekezdése rendelkezik. Eszerint az e törvény hatálybalépése előtt létesített munkaviszonyból származó igényre az igény keletkezésekor hatályos jog, az igény érvényesítésének rendjére e törvény rendelkezései az irányadók. Az Mt. 205. §-át a közalkalmazotti jogviszony tekintetében is alkalmazni kell, a felperes igényét tehát a Kjt. rendelkezései alapján kell elbírálni, mivel a jubileumi jutalomra irányuló igénye 1992. július 1-je után keletkezett. A Kjt. 87. §-ának (1) bekezdése értelmében a törvény hatálybalépésével a hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatottak munkaviszonya közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. Az azonban, hogy a foglalkoztatási viszony jellege - munkaviszony helyett közalkalmazotti jogviszony - megváltozott, nem jelenti azt, hogy valamennyi korábbi munkaviszony pusztán ennek következtében, minden tekintetben (jubileumi jutalom, végkielégítés, besorolás, felmentési idő) közalkalmazotti jogviszonynak is minősülne. A Kjt. az 1. §-ában határozza meg, hogy mely munkáltatók kerülnek 1992. július 1-jén, majd tartoznak ezt követően a törvény hatálya alá. Ebből a rendelkezésből következik, hogy a hatálya alá vont szerveknél korábban, 1992. július 1-je előtt munkaviszonyban töltött idő alakulhatott át a Kjt. 87. §-ának (1) bekezdése alapján közalkalmazotti jogviszonnyá. A korábbi munkaviszonyok figyelembe vehetőségét a közalkalmazottakra nézve ugyancsak hatályos Mt. 209. §-a szabályozza, amikor kimondja, hogy ha a munkavállaló munkaviszonya e törvény hatálybalépése előtt áthelyezéssel keletkezett, a korábbi munkaviszonyát, mindaddig, amíg a munkaviszonyát nem szünteti meg, úgy kell tekinteni, mintha a jelenlegi munkáltatójánál töltötte volna. A felperes 1990. szeptember 15-én áthelyezéssel került az alpereshez, és az ezt megelőző két munkáltatójánál is áthelyezéssel szűnt meg a munkaviszonya. Az áthelyezések folytán ezért az Mt. 209. §-a alapján az 1992. július 1-jét megelőző, három munkaviszonya vehető figyelembe 1975. december 31-től kezdődően. A jubileumi jutalom intézményét az új Mt. nem tartotta fent, de a Kjt. - mint többletjuttatási formát - átvette. Ezzel az a célja, hogy a közalkalmazotti vagy azzal egy tekintet alá eső, hosszabb jogviszonyban töltött időt mint a közalkalmazotti hűség megnyilvánulását elismerje. Éppen ezért a figyelembe vehető idők köre - az Mt. 209. §-án túl - csak bizonyos jogviszonyokat ölel fel. A Kjt. 78. §-ának (1) bekezdése alapján a huszonötödik, harmincadik, illetve negyvenedik évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jár a jubileumi jutalom. A Kjt. a hatálybalépésekor a 87. §-a (2) bekezdésében úgy rendelkezett, hogy az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött időt közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni. Ez magában foglalt minden olyan, 1992. július 1-jén már fennállt és olyan munkáltatónál töltött munkaviszonyt, amely munkáltató a Kjt. hatálya alá került, valamint minden ilyen munkáltatónál 1992. július 1-je után létesített és eltöltött jogviszonyt. A figyelembevehetőség körét az 1993. évi C. tv. a Kjt. 87. §-a (2) bekezdésének módosításával nem szigorította, hanem bővítette. Kiegészítette ugyanis egyéb, többletként figyelembe vehető jogviszonyokkal. A felperes esetében - a véletlen folytán - az Mt. 209. §-a és a Kjt. 87. §-ának (2) bekezdése alapján beszámítható munkaviszonyok időtartama egybeesik. A felperes 1975. december 31-től olyan munkaviszonyokban állt, amelyeket a Kjt. 87. §-ának (2) bekezdése szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni, és ugyanezeket az Mt. 209. §-a alapján is be kell számítani. Az ezt megelőző valamennyi munkaviszonya azonban nem áthelyezéssel szűnt meg, és nem a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatókkal, hanem gazdálkodó vállalatokkal állt fenn, ezért nem vehetők figyelembe. A Kjt. 87. §-ának (3) bekezdése az előző rendelkezésektől eltérően, kizárólag a fizetési fokozat megállapítása során teszi lehetővé az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt, valamennyi munkaviszony teljes időtartamának figyelembevételét. A felperes besorolása ezt rögzíti is. E kivételes rendelkezésből is következik, hogy a jogalkotó szándéka nem terjedt ki valamennyi munkaviszonynak minden szempontból azonosan történő figyelembe vehetőségére. A Legfelsőbb Bíróság az előzőek alapján - a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése szerint - a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján az állam viseli. A tévesen lerótt 8000 forint illetéket a felperes az illetékhivataltól visszaigényelheti. A további felülvizsgálatot a Pp. 271. §-ának (2) bekezdése zárja ki. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.285/1997. sz.) A fentiek értelmében más a közalkalmazotti viszony hossza a fizetési fokozat megállapításánál és más a jubileumi jutalomnál. A jubileumi jutalomnál csak a Kjt. 87. §-ba foglalt jogviszonyok számíthatók be, melyek az alábbiak: a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt, b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt, c) a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá d) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint e) a hivatásos nevelő szülői jogviszonyban, f) az e törvény, illetőleg a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, g) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban töltött időt. (A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál a fentieken túlmenően figyelembe kell venni még például a 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát.) A Hegyaljai Művektől nem áthelyezéssel került a jelenlegi munkáltatóhoz, így csak 1990-től számítható a közalkalmazotti jogviszony a jutalom szempontjából. Nem az a releváns, hogy a munkáltató az adatlapon mit ír alá, hanem a törvény rendelekzései, így jelenleg 19 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik a jubileumi jutalomnál.

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina