|
Hírek |
|
|
2010/12/29
A kérdésfeltevés átmenetileg szünetel.
köszönettel: a szerk. |
|
|
2009/05/01
Kérjük Önöket, amennyiben a befizetéstől számított harmadik napon sem kaptak még választ értesítsenek bennünket, mert előfordul, hogy nem tudjuk a befizetőt beazonosítani.
köszönettel: a szerk. |
|
|
|
|
| |
|
A keresés eredménye:Tamara |
2009-07-13 17:06 [5023] |
Tisztelt online jogász !
Kérdésem a következő.
Édesanyámmal ketten vagyunk tulajdonosok egy kft-ben, valamint egy zrt-ben. / az utóbbi egy pénzügyi
vállalkozás PSZÁF engedéllyel. / Azt szeretnénk ,hogy
bármelyikünk halála esetén más személy ne kerülhessen be a társaságokba. Végrendelkezés esetén erre is vonatkozik -e a kötelesrész kiadása ?
Vagy esetleg létezik más megoldás is ?
|
Tisztelt Kérdező!
Megvan a jogi lehetőség az öröklés kizárására, ez azonban cégformafüggő. A
Gazdasági Társaságokról (GT) szóló törvény eltérően szabályozza az öröklés
kérdését a kft és a zrt esetében. A kft-nél a tag halálával -
főszabályként - az üzletrész átszáll az örökösre. A társasági szerződésben
azonban rendelkezni lehet az átszállás kizárásáról, ebben az esetben
rendelkezni kell az üzletrésznek a tagok vagy a társaság által történő
megváltásáról is, tehát az örököst kárpótolni kell. Részvénytársaság
esetében ez a lehetőség nem áll fenn, ebben az esetben a Ptk öröklésre
vonatkozó általános szabályait lehet alkalmazni. "A végintézkedési szabadság
részeként az örökhagyó a törvényes örökösét (vagy aki azzá válhat)
kizárhatja az öröklésből. A törvényes öröklésből való kizárás lehet maga a
végintézkedés vagy egy végintézkedés része. A kizárás történhet
hallgatólagosan is, más személy örökössé nevezésével (mellőzés). Az örököst
bármilyen okból ki lehet zárni, a kizárást indokolni sem kell, a
kötelesrészre jogosult örököst azonban csak a kötelesrészt meghaladó
törvényes öröklésből lehet kizárni (a kötelesrésztől a jogosultat csak
kitagadással lehet megfosztani.
A kitagadás viszont csak akkor érvényes, ha annak okát a végintézkedés
kifejezetten megjelöli, és az ok a valóságban is fennáll. A kitagadási
okokat a törvény taxatíve felsorolja.
Kitagadásnak akkor van helye, ha a kötelesrészre jogosult:
1.. az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
2.. az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt (bűntettet vagy akár csak
súlyos vétséget) követett el;
3.. az örökhagyó egyenes ági rokonainak vagy házastársának életére tört,
vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el;
4.. az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét
súlyosan megsértette (pl. szülő a gyermek iránt, gyermek a szülő iránt
stb.);
5.. erkölcstelen életmódot folytat (pl. züllött, garázda, bűnöző);
6.. jogerősen ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték (bárki
ellen irányuló, bármilyen bűncselekmény miatt);
7.. az eddig felsorolt okokon kívül az örökhagyó a házastársát
kitagadhatja házastársi kötelességet durván sértő magatartása miatt is (a
közfelfogás alapján ilyen ok lehet a bajba került házastárs támogatásának
elmulasztása, a nemi hűség durva megsértése stb.)."
tisztelettel:
Dr. Mohay Ákos
|
|
|
|