Tisztelt Segitőm! Alperes vagyok, mert kötöttem egy eltartási szerződést a szüleimmel. Felperesek a két testvérem. A szerződést azért kötöttem, mert nem hajlandók segiteni az ápolásban, semmilyen formában, tavaly május óta teljesen magam teljesitem kötelességem. A szerződés megtámadásának oka, hogy aszülők nem voltak beszámithatóak. Meg volt az első tárgyalás. A gondom az, hogy megitélésem szerint a biró és az ellen-ügyvéd egy gyékényen árul. Az én ügyvédem pedig túl jó hiszemü, és nem szól akkor sem amikor kellene. Csak engemet faggattak úgy, mint ha bünöző lennék. Egy két éves zárójelentés lobogtatásával, amiben nem szerepel a beszámithatatlanság, teljesen lényegtelen kérdéseket tettek fel (mennyi a nyugdijam, van-e autóm, stb...) amikor pedig mondani szerettem volna valamit, akkor: "ebbe ne menjünk bele, nem a tárgyhoz tartozik, stb... Sajnos nem tul jó az anyagi helyzetem (ez nem panasz!) és ugy ítélem, a per nagyon soká el fog húzódni. (nem akarásnak nyögés a vége.) Pesszimista vagyok a kimenetelt illetően. Kérdésem, hogyan lehetne leröviditeni az elkövetkező stressz-időszakot? Arra gondoltam, hogy felbontom (felbontatom) a szerződést, és akkor a biróság köteles olyan döntést hozni, hogy mindkét fél kielégitve legyen. Tehát a biróságnak kel megoldani, hogy a szülők ápolása megoldott legyen! Nyilván beszámitva a már részemről eltöltött ápolási időt. Engem a pénz, az örökség nem nagyon érdekel, szivesebben dolgoznék, hogy megkeressem az a kis összeget, amit a fiaimra szeretnék hagyni. Lehet-e nálunk elfogultságot jelenteni a bíró ellen? Ugy látom ugyanis, hogy a két beadvány (a felperesé és a miénk) alapján is meg lehetne hozni a korrekt döntést. Ellenben világos a szándék: időhúzás. Közben a szülők is meghalnak (84 fölött!) és az ilyes-fajta pereskedésre kell a még hátra lévő nyugdijas éveimet pazarolni. Nem szólva a költségekről! De hát alperes vagyok, és szeretnék hallani egy megoldási javaslatot. Válaszukat előrei is megköszönöm, teljes tisztelettel: Besenyei László