Kedves Kérdező ! Az Ötv. 12. § (4) bekezdés a) pontja értelmében a zárt ülést jogszerűen rendelték el, ugyanis a képviselő-testület zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor. Igazgató kinevezése, megválasztásá volt a napirendi pont, így ez az a) pont alkalmazható volt. Az Ötv. 19. § (2) bekezdése sorolja fel a települési képviselő jogait, kötelezettségeit, többek közt azt, hogy részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében, továbbá azt hogy a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - érdemi választ kell adni. Az igazgatót a Társulási Tanács, a polgármesterek választották meg, aminek Ön nem tagja, az ülésen való részvételre jogosítványa nem volt. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe ugyanolyan szabály alapján tekinthet bele mint a választópolgár, mivel a törvény többletjogosítványt nem ad. Akkor tekinthetne bele vagy vehetett volna részt a döntéshozatalba ha a képviselő-testület hatáskörébe tartozna a döntés. Betekintésre véleményem szerint joga nincs, de a fentebb idézett jogszabályi szöveg alapján a képviselő-testület ülésén felvilágosítást kérhet az ülésről, a jegyzőkönyv tartalmáról, illetve kérheti, hogy a polgármestert, hogy a testületi határozatot mutassa be, melyen a képviseleti joga alapult, ezt már nem lehet zártan kezelni.

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina