|
Hírek |
|
|
2010/12/29
A kérdésfeltevés átmenetileg szünetel.
köszönettel: a szerk. |
|
|
2009/05/01
Kérjük Önöket, amennyiben a befizetéstől számított harmadik napon sem kaptak még választ értesítsenek bennünket, mert előfordul, hogy nem tudjuk a befizetőt beazonosítani.
köszönettel: a szerk. |
|
|
|
|
| |
|
A keresés eredménye:M. Márta |
2009-10-05 22:05 [5107] |
Tisztelt Online Jogász!
Bátyám válásával kapcsolatban lenne néhány kérdésem. 1987 nyarától van együtt feleségével. 1989-ben költöztek be a nagyapámtól megörökölt tanácsi lakásba, mivel a bátyám volt a bejelentett eltartója a nagyapámnak, aki semmilyen önálló jövedelemmel nem rendelkezett. 1991 nyarán összeházasodtak - párkapcsolatuk már akkor sem volt kielégítö (veszekedés, csúnya beszéd). Idöközben közös névre kiutalták nekik a tanácsi lakást, majd amikor lehetségessé vált közös névre megvásárolták. A megvásárláskor fölhasználták a feleség édesapjától megörökölt 30.000Ft értékü kárpótlási jegyet is. 1993-ban közös gyermekük született, egyetlen gyermek. Késöbb lakásukat eladták 2.300.000Ft-ért, 200.000Ft ráfizetéssel nagyobbat vásároltak, természetesen mindkettöjük nevére, amihez a feleség munkahelyi hitelt vett föl. Két autó van a bátyám nevén, ezek eredete a következö: 1. Suzuki- thgk. a bátyám vállalkozásához, árubeszerzésre lett vásárolva az édesanyám nevén lévö Renault szgk. beleadásával 900.000Ft értékben és a fennmaradt 1.200.000Ft összeget vállalkozói hitelként törlesztette. 2. Mini Rover: 1.300.000Ft-ért lett vásárolva, amire édesanyámtól kapott kölcsönt. Ebböl a mai napig semmi nem lett visszafizetve. A bátyám 2000 decemberétöl egyéni vállalkozó. Mivel a vállalkozás beindítása elött már munkanélküli segélyen, azután önkormányzati segélyen és a feleség jövedelméböl éltek, így semmilyen induló tökével nem rendelkezett. Az induló tökétöl kezdve, az üzlethelységig mindent a szüleink biztosítottak. Vállalkozói saját betét nyilvántartása alapján, napjainkig 4.000.000Ft összegü kölcsönnel segítették, melyböl eddig semmi nem került letörlesztésre. A vállalkozásban jelenleg csak a bolti árukészlet van meg, a többi saját betétet a több mint 8 év alatt közösen fölélték. Az egymás közti kapcsolat annyira megromlott, hogy már nem tette lehetövé az együttélést. Házasságuk évek óta csak civakodásból áll, a felesége állandóan válással vagdalózott. Most végül már a bátyám nem bírta tovább és bejelentette különélési szándékát. Szerette volna megbeszélni a dolgokat, de felesége újabb veszekedésbe, szitkozódásba, átkozódásba lendült, teljesen lehetetlenné tette az egy lakásban maradást. A bátyám, hogy egy esetleges tragédiát megelözzön a szüleinknél húzza meg magát, néhány személyes holmijával. Bátyám a lakás megosztását gondolta, nem pedig egy válást, mert az egy kész anyagi csöd, ez azonban lehetetlen az elmérgesedett indulatok miatt. Bátyám fölajánlotta, hogy fizessék ki a lakás értékének a felét, melyröl a feleség hallani sem akar. Fölajánlotta, hogy akkor kifizeti ö a felét, amire az volt a válasz, hogy neki nem kell a pénz, neki a lakás kell. A feleség úgy gondolja, hogy mivel a gyerek (16 éves) vele fog maradni, így semmi nem jár a férjnek. Lehetséges ez??? Mi lesz a lakás sorsa? Mi lesz a tartozásokkal a szüleink felé, amit közösen éltek föl? Ezeket az összegeket nem ajándékba kapták, hanem kölcsön, amiröl kölcsönszerzödés is készült, tanúk aláírásával. Igaz, hogy a kölcsön a bátyám nevére szól, mivel ö az egyéni vállalkozó, de a család közösen élte föl ezeket a pénzeket. Ki köteles visszafizetni a tartozásokat és milyen arányban? Mi lesz az autók sorsa, megtarthatja öket, vagy azokat is szét kell osztani? Válaszukat elöre is köszönöm és türelmetlenül várom! Márta |
Tisztelt Kérdező!
Köszönöm a részletes tényállást, örülök, ha több adatot, tényt megosztanak velünk, hiszen így könnyítik a munkánkat!
Nincs könnyű helyzeben a T. bátyja, hiszen a feleség nem tűnik kimondottan kompromisszum-képesnek. Nem tartom elfogadhatónak a feleség azon állláspontját, hogy a közös gyermek -aki már fiatalkorú, de még nem töltötte be a 18. életévét- miatt a feleséget illetné a lakás.
Álláspontom szerint a szülőktől felvett kölcsönt fele-fele arányban kellene kifizetniük, a vagyon többi része felett pedig közös megegyezést kellene kieszközölni.
A családjogi törvény értelmében a házasság fennállása alatt közös vagyon jön létre, amelybe az aktívák és passzívák is belesorolandók, tehát a tartozás is. E törvény azt is kimondja, hogy az egyik házasfél által megkötött szerződést úgy kell tekinteni, hogy arról a másik fél is tudomással volt.
Mindenképpen ki kellene alakítaniuk a feleknek egyfajta megállapodást, amely a vagyontárgyakra vonatkozik, hiszen, ha a válókeresetet úgy nyújtják be, hogy nincs megegyezés, a vagyonjogi per évekig elhúzódhat, és ez egyik félnek sem érdeke.
tisztelettel:
Dr. Lóczi Boglárka
|
|
|
|