Tisztelt Kérdező! A bírósági szakaszba jutott büntető eljárásnak fontos eleme a Büntetőeljárásról rendelkező (1998. évi XIX. tv.) szerint a bizonyítási eljárás. A bíróság ezen kötelezettségnek kívánt eleget tenni azzal, hogy tegye meg bizonyítási indítványát. Az említett törvény 285. §-a szerint: (1) A bizonyítási eljárás során az ügyész, a vádlott, a védő, a sértett, a magánfél, illetőleg az őt érintő körben az egyéb érdekelt indítványokat és észrevételeket tehet. (2) Az ügyész, illetve a vádlott és a védő által indítványozott bizonyítási cselekményekről és azok sorrendjéről a tanács elnöke az ügyész, illetve a vádlott és a védő indítványainak a figyelembevételével határoz. (3) A bizonyítási indítvány elutasítása ellen külön fellebbezésnek nincs helye, azt az ügydöntő határozattal szemben bejelentett fellebbezésben lehet sérelmezni. (4) Az ügyész által indítványozott bizonyítás rendszerint megelőzi a vádlott és a védő által indítványozott bizonyítás felvételét. 286. § (1) A bizonyítási eljárás a vádlott kihallgatásával kezdődik. (2) A tanúk közül rendszerint a sértettet kell elsőként kihallgatni. (3) A vádlott és a tanú kihallgatását, illetőleg a szakértő meghallgatását követően hozzájuk a bíróság tagjain kívül az ügyész, a vádlott, a védő, a sértett, a magánfél, valamint az őt érintő körben az egyéb érdekelt és a szakértő kérdést tehet fel. Ha nem kíván a bizonyítás lehetőségével élni, beadványában ezt fogalmazza meg, illetve hivatkozzon arra, hogy a nyomozás során tett vallomásában foglaltakat fenntartja, azon változtatni nem kíván, új tényekre nem hivatkozik.

tisztelettel:
Dr. Lóczi Boglárka