Kedves Kérdező ! A Tny. (Társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény) 37. §-ába foglalt rendelkezés szerint szolgálati időnek minősül az az idő, melyre vonatkozóan a munkáltató a járulékokat levonta de nem fizette meg. 37. § (1) A Tbj.-ben biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot megfizették. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően szolgálati időként kell figyelembe venni a biztosítással járó jogviszony 1997. december 31-e utáni időtartamát akkor is, ha a foglalkoztató a biztosított keresetéből, jövedelméből a nyugdíjjárulékot levonta, azonban annak befizetését részben vagy egészben elmulasztotta, függetlenül attól, hogy a nyugdíjjárulék behajtására tett intézkedés eredményre vezetett-e. Követeléssel Ön és nyugdíjbiztosító szerv is felléphet, akár közösen pertársaságként, akár önállóan. Ön kérheti az illetékes munkaügyi bíróságon, hogy kötelezzék a kölcsönbe vevő céget a járulékok befizetésére mind az állami, mind a magán nyugdíjbiztosító szervhez. A perbe, az illetékes nyugdíjbiztosító szervek pertársként perbe léphetnek. Tájékoztassa a nyugdíjbiztosító szerveket a járulékfizetés elmulasztásáról és érdeklődje meg, hogy ők önállóan fellépnek e a munkáltatóval szemben pl. fizetési meghagyással, vagy közösen indítsanak kötelezésre irányuló pert az illetékes munkaügyi bíróságon. A Tny. a nyugdíjbiztosítási szerv igényérvényesítéséről a következőt tartalmazza: 93. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az e törvényen alapuló követelését öt éven belül érvényesítheti. (2) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a követelését fizetésre kötelező határozattal érvényesíti. (3) Amennyiben a fizetésre kötelezett munkáltató, egyéb szerv és személy a fizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem teljesíti, az elsőfokú nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a követelését a) a bankszámlával rendelkező kötelezett esetében azonnali beszedési megbízással, b) bankszámlával nem rendelkező kötelezett személy esetében munkabérből vagy egyéb rendszeres járandóságból, továbbá kifizetőtől járó kifizetésből történő letiltással érvényesíti. (4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott végrehajtási eljárás nem vezet, vagy előreláthatóan nem vezetne eredményre, a követelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság ingó- és ingatlan-végrehajtással hajtja be. (5) Az e törvényen alapuló követelés adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Az eljárásban vagy önállóan, vagy jogi képviselővel léphetnek fel, a kölcsönbeadó cégnek képviseleti joga az ügyben nincsen, hiszen a hátrány nem őt érte, képviseleti jogköre nincsen.

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina