|
Hírek |
|
|
2010/12/29
A kérdésfeltevés átmenetileg szünetel.
köszönettel: a szerk. |
|
|
2009/05/01
Kérjük Önöket, amennyiben a befizetéstől számított harmadik napon sem kaptak még választ értesítsenek bennünket, mert előfordul, hogy nem tudjuk a befizetőt beazonosítani.
köszönettel: a szerk. |
|
|
|
|
| |
|
A keresés eredménye:Akos979 |
2010-02-17 12:40 [5245] |
T. Cím!
Az alábbi ügyben kérném a segítségüket:
Adott egy bírói ítéletbe foglalt közös megegyezés, ami alapján megtörtént a házasság felbontása. A megegyezésben foglaltak, többek között, hogy az alperes bérelt lakásban él, ameddig a közös tulajdonú ingatlant nem értékesítik és utána történik meg a felperestől az alperes részére egy bizonyos összeg kifizetése. Két különböző településen található az alperes által bérelt és a közös tulajdonban lévő ingatlan. A közös tulajdonú lakás ki volt adva, után pedig évekig üresen állt. Az alperes azonban a felperes tudomásával beköltözött ebbe a közös tulajdonú lakásba (miután kb. 3 hónapig a megegyezésben foglalt bérelt lakásban élt), mivel azon a településen ahol az életközösség fennállt, rosszabb feltételekkel tudott csak munkát szerezni. A korábban közösen megbízott ingatlanközvetítővel felbontotta a megbízási szerződést. A házasságból két gyermek született, akik kiskorúak és egyiket a felperes, a másikat pedig az alperes neveli.
A felperes erre keresetet nyújtott be az ingatlan fekvése szerinti megyei bíróságra a házastársi közös vagyon megszüntetése tárgyában. Indoklása szerint, mivel a közös megegyezést az alperes az ingatlan eladásának akadályozásával megszegte, ezért az érvénytelen és ezek után az alperes csak a közös ingatlantulajdonból rá eső tulajdoni hányadot fizeti ki az ingatlan értékesítése után, a megegyezésben foglalt magasabb összeget (ami magába foglalja a teljes vagyon megosztását) nem. A tárgyaláson az alperes kijelentette, hogy tartja magát az eredeti megegyezéshez és a továbbiakban nem akadályozza a közös ingatlan eladását, amennyiben a megegyezésben foglalt összeget megkapja. Az ingatlan fekvése szerinti megyei bíróság utasította a feleket, hogy próbáljanak megegyezni, mert egyébként elárverezésre kerül az ingatlan.
Kérdésem: - érvényes-e a közöttük létrejött megegyezés eredeti formában, ahogy a bíróság azt
jóváhagyta?
- kihatással lehet-e az ügyre, hogy az alperes elhagyta a bérelt lakást és beköltözött a közös tulajdonú lakásba? (a megegyezésben nem volt kikötve, hogy üresen kell hagyniuk a lakást)
- ha nem érvényes, nem kellett volna érvényteleníteni, megtámadni a megegyezést a felperesnek az eredeti, bontást végző helyi bíróságon?
-amennyiben nem érvényes a megegyezés nem kell a bontást végző bíróságnak
vagyonmegosztást végeznie, hiszen a megegyezés, ami alapján felbontották a
házasságot érvénytelen?
|
Tisztelt Kérdező!
A házassági vagyonjog egy speciális terület abból a szempontból, hogy elsősorban a felek megegyezése dönt a vagyonmegosztás tárgyában. Ha nincs közös megegyezés, akkor a bíróság a rendelkezésére álló tények, bizonyítékok alapján hoz döntést. Az eredeti megegyezés, amely felperes és alperes között létrejött lehet érvénytelen, ha azt valamelyik fél megszegi, vagy új egyezség születik.
Kihatással lehet az ügyre, hogy alperes beköltözött a közös tulajdonú lakásba, bár felperes azt hallgatólagosan tudomásul vette, legalábbis a leírtakból nem derül ki, hogy felperes tiltakozott volna a beköltözés ellen, vagy jogi lépéseket tett volna ellene.
Az eredeti megegyezés alapján hozott bírói döntést természetesen fellebbezni lehetett volna a törvény biztosította haáridőn belül, az azt meghozó bíróság előtt.
Miután a fellebbezési határidő valószínűleg lejárt, így a helyzet megoldásában a közös megegyezés jöhet szóba, vagy eredeti formájában-ebben az esetben alperes biztosítékot nyújthatna, hogy tartja magát az eredeti egyezséghez, és meghatározott időn belül kiköltözik-, vagy a megváltozott helyzetre való tekintettel új egyezséget kötnek.
tisztelettel:
Dr. Lóczi Boglárka
|
|
|
|