|
Hírek |
|
|
2010/12/29
A kérdésfeltevés átmenetileg szünetel.
köszönettel: a szerk. |
|
|
2009/05/01
Kérjük Önöket, amennyiben a befizetéstől számított harmadik napon sem kaptak még választ értesítsenek bennünket, mert előfordul, hogy nem tudjuk a befizetőt beazonosítani.
köszönettel: a szerk. |
|
|
|
|
| |
|
A keresés eredménye:Nyitrai Alice |
2010-07-22 22:13 [5361] |
Tisztelt online jogász !
Egy multinacionhális cégnél dolgozom kötetlen munkaidőben. A lakhelyem és a cég telephelye között csak hosszú várakozással tudnám igénybe venni a tömegközlekezést a munkarendem miatt, ezért gépkocsival járok dolgozni (már 2 éve). Az autó az élettársam tulajdona, az üzembentartó szintén ő, viszont hivatalos kölcsönadási szerződésünk van a gépkocsiról.
Eddig ezzel nem is volt gond, de mostantól a munkáltatóm nem akarja megtéríteni az utazási költségeimet, arra hivatkozva, hogy sem tulajdonosa, sem üzembentartója nem vagyok a gépkocsinak .
Kérdéseim:
- az erről szóló kormány rendeletben nem szerepel kikötésként, hogy csak a tulajdonos/üzembentartó kaphat kötségtérítést, sőt, az APEH honlapján "A Pénzügyminisztérium tájékoztatója a munkába járás költségtérítéséről és a helyi utazási bérlet ingyenes juttatásáról" című közleményben ez szerepel:
"A rendelkezés alapján lehet ezt a költségtérítést olyan munkavállalónak is fizetni, aki a munkahelyére nem saját gépjárművel jár be (pl. csatlakozik a munkatársához, ismerőséhez)." -> ezek szerint csak adható, de nem kötelező?
- megteheti-e a munkáltató, hogy belső szabályaira hivatkozva utasítja el a kérelmemet?
- ha megteheti, mit lehet tenni, hogy azt módosítsa? érdemes-e egyáltalán?
Köszönettel, Nyitrai Alice |
Kedves Kérdező !
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010.
(II. 26.) Korm. Rendelet a rendeletben felsorolt feltételek teljesítése
esetére kötelező jelleggel írja elő a költségtérítés fizetését a
munkáltató részéről. Alap esetben a tömegközlekedés díjának bizonyos
százalékát kell téríteni, de ha nincs közösségi közlekedés vagy azt –ahogy
írta- csak hosszú várakozással lehet igénybe venni az Szja. törvény
szerinti térítés jár a munkavállalónak. A munkáltató tehát nem dönthet
úgy, nem hozhat olyan belső szabályzatot ami kedvezőtlenebb feltételt
tartalmaz mint a Rendelet vagy az Szja törvény, a munkavállaló hátrányára
nem lehet eltérni ha azt a jogszabály nem engedi meg, az ilyen intézkedés
semmis.
Az APEH honlapján is az alábbi szerepel utazási költségtérítés címén:
„2010. május 1-jén hatályba lépett a munkába járással kapcsolatos utazási
költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet, így ettől az
időponttól az szja-törvény ismertetett előírása erre a jogszabályra
hivatkozik. Az új jogszabály – a korábbi szabályozáshoz hasonlóan – azokat
a feltételeket rögzíti, amelyek fennállása esetén a munkáltató a Munka
Törvénykönyvének előírásaiból eredő kötelezettsége alapján köteles a
meghatározott formában és mértékben megtéríteni a munkába járással
kapcsolatban felmerült kiadásokat, az szja-törvény hivatkozott
rendelkezése pedig az ezen a jogcímen kifizetett térítés
adókötelezettségéről rendelkezik. Ez a rendelkezés a Korm. rendeletben
kötelezően előírt mértéknél nagyobb mértékű, illetve attól eltérő formában
megvalósuló térítés jövedelemnek nem minősülő kifizetését is lehetővé
teszi.”
tisztelettel:
Dr. Tóth Edina
|
|
|
|