Kapcsolat Gy.I.K. Felelősség    
 
Hírek

2010/12/29

A kérdésfeltevés átmenetileg szünetel.

köszönettel: a szerk.

2009/05/01

Kérjük Önöket, amennyiben a befizetéstől számított harmadik napon sem kaptak még választ értesítsenek bennünket, mert előfordul, hogy nem tudjuk a befizetőt beazonosítani.

köszönettel: a szerk.


   Keresés a válaszok között


Kereshet a kérdés azonosítójára, a korábban megadott névre és kérdésre, valamint a válaszra is.


   Statisztika

Összes kérdés: 2863
Ebből ma érkezett: 0


A keresés eredménye:

Nyitrai Alice 2010-07-22 22:13 [5361]
Tisztelt online jogász ! Egy multinacionhális cégnél dolgozom kötetlen munkaidőben. A lakhelyem és a cég telephelye között csak hosszú várakozással tudnám igénybe venni a tömegközlekezést a munkarendem miatt, ezért gépkocsival járok dolgozni (már 2 éve). Az autó az élettársam tulajdona, az üzembentartó szintén ő, viszont hivatalos kölcsönadási szerződésünk van a gépkocsiról. Eddig ezzel nem is volt gond, de mostantól a munkáltatóm nem akarja megtéríteni az utazási költségeimet, arra hivatkozva, hogy sem tulajdonosa, sem üzembentartója nem vagyok a gépkocsinak . Kérdéseim: - az erről szóló kormány rendeletben nem szerepel kikötésként, hogy csak a tulajdonos/üzembentartó kaphat kötségtérítést, sőt, az APEH honlapján "A Pénzügyminisztérium tájékoztatója a munkába járás költségtérítéséről és a helyi utazási bérlet ingyenes juttatásáról" című közleményben ez szerepel: "A rendelkezés alapján lehet ezt a költségtérítést olyan munkavállalónak is fizetni, aki a munkahelyére nem saját gépjárművel jár be (pl. csatlakozik a munkatársához, ismerőséhez)." -> ezek szerint csak adható, de nem kötelező? - megteheti-e a munkáltató, hogy belső szabályaira hivatkozva utasítja el a kérelmemet? - ha megteheti, mit lehet tenni, hogy azt módosítsa? érdemes-e egyáltalán? Köszönettel, Nyitrai Alice

Kedves Kérdező ! A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. Rendelet a rendeletben felsorolt feltételek teljesítése esetére kötelező jelleggel írja elő a költségtérítés fizetését a munkáltató részéről. Alap esetben a tömegközlekedés díjának bizonyos százalékát kell téríteni, de ha nincs közösségi közlekedés vagy azt –ahogy írta- csak hosszú várakozással lehet igénybe venni az Szja. törvény szerinti térítés jár a munkavállalónak. A munkáltató tehát nem dönthet úgy, nem hozhat olyan belső szabályzatot ami kedvezőtlenebb feltételt tartalmaz mint a Rendelet vagy az Szja törvény, a munkavállaló hátrányára nem lehet eltérni ha azt a jogszabály nem engedi meg, az ilyen intézkedés semmis. Az APEH honlapján is az alábbi szerepel utazási költségtérítés címén: „2010. május 1-jén hatályba lépett a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet, így ettől az időponttól az szja-törvény ismertetett előírása erre a jogszabályra hivatkozik. Az új jogszabály – a korábbi szabályozáshoz hasonlóan – azokat a feltételeket rögzíti, amelyek fennállása esetén a munkáltató a Munka Törvénykönyvének előírásaiból eredő kötelezettsége alapján köteles a meghatározott formában és mértékben megtéríteni a munkába járással kapcsolatban felmerült kiadásokat, az szja-törvény hivatkozott rendelkezése pedig az ezen a jogcímen kifizetett térítés adókötelezettségéről rendelkezik. Ez a rendelkezés a Korm. rendeletben kötelezően előírt mértéknél nagyobb mértékű, illetve attól eltérő formában megvalósuló térítés jövedelemnek nem minősülő kifizetését is lehetővé teszi.”

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina



   OnlineJogász.hu
 
© www.onlinejogasz.hu ViP-CMS - A Sokszínű Tartalomkezelő Rendszer