|
Hírek |
|
|
2010/12/29
A kérdésfeltevés átmenetileg szünetel.
köszönettel: a szerk. |
|
|
2009/05/01
Kérjük Önöket, amennyiben a befizetéstől számított harmadik napon sem kaptak még választ értesítsenek bennünket, mert előfordul, hogy nem tudjuk a befizetőt beazonosítani.
köszönettel: a szerk. |
|
|
|
|
| |
|
A keresés eredménye:D. Dávid |
2010-11-10 20:47 [5399] |
Tisztelt Hölgyem / Uram!
Egy ingatlanbérléssel kapcsolatos ügyben szeretném tanácsát kérni.
Idős, megözvegyült nagyapám lakást bérel az egyik önkormányzattól, ahová édesanyám, és testvérem is be van jelentve (a bérlő gyermeke, illetve unokája) mint lakók. A bérlőkijelölési jog tulajdonosa, az önkormányzat egyik önálló gazdasági szervezete a lakást (annak rendkívül előnyös fekvése és értéke miatt) szeretné vagy értékesíteni, vagy irodaterületként hasznosítani, amint meg tudja szüntetni a lakossági ingatlanbérlést (ha esetleg átminősítésre lesz szükség, ezt el tudja érni, volt már rá példa).
A mi célunk a bérleti jogviszony fenntartása, illetve a lakás bérleti jogviszonyának jövőbeni öröklése.
Az lakásbérleti törvényben olvasatom szerint az áll, hogy a befogadott bérlő, amennyiben életvitelszerűen a lakásban lakik, örökli a bérleti jogviszonyt (§32/2), de kérdés az, hogy amennyiben a bérlőkijelölési jog tulajdonosa ehhez nem járul hozzá, vajon fennáll-e ez a jog, és örökölhetjük-e nagyapa lakásbérleti jogát?
Válaszát köszönöm:
D. Dávid |
Tisztelt Kérdező!
Először is érdemes gondolni rá, hogy a Lakástörvény (24.§ 1.bek e. pont,
26.§) szerint a bérlő felmondhatja a bérletet, ha megfelelő cserelakást
ajánl fel, egyébként jogosultak folytatni a bérletet a törvény szerinti
hozzátartozók.
A Lakástv. 32. §-ának (1) bekezdése alapján valamennyi lakásbérleti
jogviszony, a (2) bekezdés alapján pedig az önkormányzati lakás bérlete a
törvény alapján folytatható. Ehhez nincs szükség sem a bérbeadó elismerő
nyilatkozatára, sem pedig új bérleti szerződés kötésére. A lakásbérleti
jogviszonyban a bérlő halála után - mint jogi tény - következtében
alanyváltozás következik be, a bérleti szerződés egyebekben változatlanul
fennmarad. Ebből az is következik: ha a bérbeadó nem ismeri el a
lakásbérlet folytatására való jogot, a lakás kiürítése iránt indíthat
pert, és a bíróság ennek a perben a keretében bírálja el a lakásbérlet
folytatásának a kérdését is.
Az önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül
is befogadhatja házastársát, gyermekét (örökbefogadott, mostoha- és nevelt
gyermekét), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáját, valamint
szülőjét (örökbefogadó, mostoha-, és nevelő szülőjét). A felsorolt
személyek a lakásbérleti jog folytatására jogosultak, ha a bérlő a lakásba
őket befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban laktak.
A bérbeadó hozzájárulása a törvény szerint nem szükséges a jogviszony
„örökléséhez”, azt minden további nélkül lehet folytatni, ha teljesítik a
fenti feltételeket.
A teljes képhez érdemes beszerezni az Önkormányzattól a vonatkozó helyi
rendeletet, ami részletesebben szabályoz, mint a törvény, viszont nem
lehet azzal ellentétes.
tisztelettel:
Dr. Nyul Balázs
|
|
|
|