|
Hírek |
|
|
2010/12/29
A kérdésfeltevés átmenetileg szünetel.
köszönettel: a szerk. |
|
|
2009/05/01
Kérjük Önöket, amennyiben a befizetéstől számított harmadik napon sem kaptak még választ értesítsenek bennünket, mert előfordul, hogy nem tudjuk a befizetőt beazonosítani.
köszönettel: a szerk. |
|
|
|
|
| |
|
A keresés eredménye:Tulajdonjog bejegyzése |
2010-09-28 21:46 [5401] |
T. Szakértő!
2009-ben államilag támogatott lakáshitelt vettünk fel építkezés céljából férjemmel (Ő az adós, Én a feleség az adóstárs), és lakásépítési kedvezményt (szocpol-t) is igényeltünk két gyermekünk után. Az építési telek már házasságunk fennállása alatt került kizárólag az én a nevemre, teját a férjem most is tulajdonos, csak ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos, aki bármikor kérheti, hogy ezen jogát tüntessék föl az ingatlan-nyilvántartásban- ha jól tudjuk. A kölcsönszerződésben előírta a Bank, hogy " az Adósok kötelezik magukat arra, hogy a ráépítés folytán közös tulajdonba került ingatlanra a ráépített részre eső érték arányában a tulajdonjogunkat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetik." A 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet 7. § (6) szerint az építtetőknek az épített lakásban legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkezni. Ezen előírástól függetlenül is 50-50%-ban szeretnénk ha feltüntetésre kerülnénk, mint tulajdonosok az ingatlan-nyilvántartásban. Milyen útja-módja van annak, hogy a fenti banki előírásnak eleget tegyünk? Ügyvédi ellenjegyzés/okiratkészítés szükséges ezen megállapodásunkhoz? Mi lesz ennek a megállapodásnak a tartalma? (Mellékes megjegyzés: Kicsit furcsának találom, hogy a családjogi szerződés szerint ellenkező bizonyításig minden közös amit a házasságunk fennállása alatt szerzünk (nincs házassági vagyonjogi szerződésünk!) a telket is és magát a házat is házasságunk fennállása alatt szereztük, építettük, miért kell ehhez ügyvéd, miért nem elég a házassági anyakönyvi kivonat?) Milyen ügyvédi munkadíjjal számolhatunk körülbelül? Ezt az ügyvéd által ellenjegyzett okiratot a Magyar Államkincstárnak is el kell küldjük, hogy a tulajdonviszonyok változásához járuljanak hozzá. A hitelt nyújtó banktól is kell hozzájárulás ehhez? Ha igen, miért, hiszen ők írták elő, hogy a férjemet is jegyeztessük be a tulajdoni lapra? Kell-e férjemnek illetéket vagy adót fizetnie, ha bejegyzik tulajdonosként? A használatbavételi engedély 2010. 09. 08-án jogerőre emelkedett. A földmérő által az épületfeltüntetési vázrajz elkészíttetése és benyújtása a Földhivatalnak a fenti tulajdonbejegyzéstől függetlenül megtörténhet-e? Esetleg lehetne-e egy eljárási díjat spórolni, ha az ügyvéd által elkészített okiratba - ami a tulajdonjog bejegyzési kérelemről szól - kerül bele a záradékoltatott vázrajz átvezetési kérelem a Földhivatal felé (tehát, hogy egyszerre kérjük a kettőt).
Az építési telket a helyi önkormányzattól vásároltam 2006-ban, aki az adásvételi szerződésben visszavásárlási és elidegenítési jogot kötött ki magának 2011. június 28-ig, azonban, ha a használatbavételi engedélyt bemutatom, haladéktalanul intézkednek ezen jogaik törléséről. Ez azt jelenti vajon, hogy a Földhivatal felé ők járnak el ezügyben, vagy majd csak kiadnak egy papírt, hogy hozzájárulnak ezen jogaik törléséhez és majd nekem kell intézkedni? Erre nekem meg kell kérnem az Önkormányzatot?
Egyszóval sok elintéznivaló van és nem tudom melyikkel kezdjem és mire számíthatok. Ezek tisztázása végett fordultam az onlinejogasz-hoz. Köszönöm előre is a válaszokat!
|
Kedves Kérdező!
Az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz mindenképpen ügyvédre, vagy
jogtanácsosra van szükség. Az ingatlan tulajdonjogának megosztását így
utólag ajándékozással, vagy adásvételi szerződéssel célszerű a leggyorsabb
módon megoldani, azonban ekkor a vagyonszerző fél illetéket köteles
fizetni, és az adásvételnél eladó adót köteles fizetni, ha kevesebb, mint
5 éve tulajdonosa az ingatlannak. Esetleg még ráépítés jogcímén is mód van
a megosztásra, ami alapesetben illetékmentes tulajdonszerzési jogcím,
azonban kérdéses, hogy utólag az Adóhivatal ezt elfogadja-e. A tényleges
tulajdonviszonyok és az ingatlan-nyilvántartás között – mint az Önök
példája is mutatja – nincs mindig összhang. Hiába vélelmez a törvény
valamit, ahhoz, hogy az pl. a banknak is elfogadható legyen, az
ingatlan-nyilvántartási megvalósulás is szükséges. Ha az ingatlan
tulajdoni lapján elidegenítési és terhelési tilalom nincsen bejegyezve,
csak pl. jelzálogjog, akkor a terhek jogosultjainak (MÁK, bank) nem
szükséges hozzájárulni az ügylethez, elidegenítési és terhelési tilalom
esetén viszont igen. Ha még az ingatlan besorolása kivett beépítetlen
terület, építési telek, akkor a használatbavételi engedély,
épületfeltüntetési vázrajz földhivatali beadása előtt érdemes azonnal
szerződni, mivel így 4 éven belüli beépítést vállalva a vagyonszerzés
illetékmentes. Az ingatlan átminősítését és az adásvételt/ajándékozást két
külön eljárásban tudják csak intézni. Ha az Önkormányzat rajta van a
tulajdon lapon elidegenítési és terhelési tilalommal, akkor kell az ő
hozzájárulásuk is, hacsak ezt a használatbavételi bemutatásával nem
törlik, mielőtt még Ön és a Férje szerződnének, mivel így kevesebb a
beszerzendő irat. Az Önkormányzat legfeljebb kérelemre a hozzájárulást
fogja kiadni a törléshez, de nagy valószínűséggel az ügyintézés,
földhivatalba járás, díjfizetés Önt fogja terhelni.
Javaslom, hogy forduljanak ügyvéd Kollégához, aki a részletek ismeretében
fog tudni segíteni és az ügyvédi munkadíjról is vele tudnak megállapodni a
vételér, ajándékozási érték százalékában. Célszerű, hogy a földhivatalhoz
addig semmit ne adjanak be, amíg nem konzultáltak ügyvéddel!
tisztelettel:
Dr. Nyul Balázs
|
|
|
|