|
Hírek |
|
|
2010/12/29
A kérdésfeltevés átmenetileg szünetel.
köszönettel: a szerk. |
|
|
2009/05/01
Kérjük Önöket, amennyiben a befizetéstől számított harmadik napon sem kaptak még választ értesítsenek bennünket, mert előfordul, hogy nem tudjuk a befizetőt beazonosítani.
köszönettel: a szerk. |
|
|
|
|
| |
|
A keresés eredménye: N.Erzsébet |
2006-11-14 22:49 [766] |
Tisztelt Dr. Nyúl Balázs jogász úr !
Szüleimnek van egy 1385m2-es, családi házas ingatlanuk. Mivel id?sek, elszeretnék adni, a probléma ott kezd?dött, amikor a megosztáshoz földmér?t hívtunk, és közölte velünk hogy a földhivatalban a telek csak 1225m2. a telkünk többi része más hrsz -ra van bejegyezve, utcának. Ezt nem régen, csak 24 éve vették el úgy, hogy szüleim, csak most szereztek róla tudomást, mivel nem értesítették ?ket err?l. Út persze azóta sincs ott kialakítva, amiért kisajátították, csak föld út van, ami azel?tt is ott volt. Két éve építette át édesapám a kerítést, úgy hogy a polgármesteri hivatalból kint voltak ?terepszemlézni?, de akkor sem mondták hogy ne építse oda a kerítést, mert itt utca lesz kialakítva, vagy hogy nem a maguké az a terület. Ha most nem szeretnék eladni ill. szétméretni a telket, mikor tudták volna meg, hogy a telek amit több évtizede m?velnek, 24 éve nincs is a tulajdonukba de be van kerítve.
A kérdésem az lenne, mit lehet ilyenkor tenni. A kisajátítást nem csak akkor lehet alkalmazni ha meg is csinálják amiért elvették? Vagy van e olyan lehet?ség, hogy visszakapják a földterületüket elévülés címen?
Úgy kisajátíthatta a Tanács a földet, hogy határozatott, vagy egy értesítést küldtek volna róla? Kártalanítás nélkül hogy vehetik el más tulajdonát?
Várom válaszát : Erzsébet
|
Tisztelt Erzsébet!
A kisajátításról szóló 1976. évi 24. sz. törvényrendelet 24 évvel ezel?tti
szövegváltozata is tartalmazta a kártalanítási kötelezettséget, ha nem is a mai
azonnali, feltétlen és teljes kártalanítási kötelezettség formájában. Mindez
azonban nem mentesítette akkor sem a kisajátítást kér?t, hogy ennek a
kötelezettségének eleget tegyen, s?t els? körben az ingatlan megvásárlását
kezdeményezze.
El?ször is utána kell nézni az illetékes földhivatalban, hogy a kisajátítást
kér? milyen okiratokat csatolt be a tulajadonjog bejegyzése iránti kérelme
mellé. Ha ezek nem lelhet?k fel a földhivatalban, mivel több, mint két
évtizedes papírokról van szó, akkor érdemes az Önkormányzatnál is el?kerestetni
a dokumentumokat, esetleg ott (is) megvannak még.
Feltételezem, hogy a kerítés építése engedélyköteles volt, ezért tartott az
építésügyi hatóság szemlét. Az, hogy ekkor sem derült ki a csökkentett
alapterület, az lehet az építésügy hanyagságának a következménye, mivel az
építési engedély mellékletéül az ingatlan tulajdoni lapja is becsatolandó.
A kisajátítást kér? a mai jogszabályszöveg szerint valóban köteles a
kisajátított ingatlant a megfelel? célra hasznosítani a vállalt határid?n belül.
Javaslom, hogy egy helyi ügyvédet bízzanak meg az ügy felgöngyölítésével, mivel
el?reláthatólag sok utánajárást és kutatást igényel.
Ha valóban kártalanítás nélkül történt a kisajátítás, akkor Valószín?nek
tartom, hogy egy peres eljárás keretében orvosolható a sérelem, akár pénzbeli
kompenzácóval, akár úgy, hogy az ingatlan tulajdonjogát visszakapják,
tekintettel arra, hogy a kisajátítás célja nem valósult meg.
tisztelettel:
Dr. Nyul Balázs
drnyulbalazs@onlinejogasz.hu
|
|
|
|