|
Hírek |
|
|
2010/12/29
A kérdésfeltevés átmenetileg szünetel.
köszönettel: a szerk. |
|
|
2009/05/01
Kérjük Önöket, amennyiben a befizetéstől számított harmadik napon sem kaptak még választ értesítsenek bennünket, mert előfordul, hogy nem tudjuk a befizetőt beazonosítani.
köszönettel: a szerk. |
|
|
|
|
| |
|
A keresés eredménye:Gábor |
2006-11-13 16:12 [801] |
Tisztelt Online Jogász,
Segítséget szeretnék kérni a törvények rögös útveszt?jében.
A történet a következ?:
Feleségemmel 2005.március 2-án 50-50% tulajdon arányban vásároltunk egy
újépítés? társasházi lakást. Az ingatlan vételára 16,5 MFt volt, mely
tartalmazta 3 MFt értékben a telekhányadot és bruttó 13,5 MFt értékben
a felépítményt.
A lakás megvételéhez 4,1 MFt saját t?két, 2,4 MFt LÉK megel?legez?
kölcsönt és 10 MFt lakásvásárlási hitelt használtunk fel.
Ez az els? lakásunk tehát nincs és nem is volt más ingatlan
tulajdonunkban.
2006.július 24-én kézhez kaptunk a Pest Megyei Illetékhivataltól 2 db
fizetési meghagyást visszterhes vagyonszerzés utáni illetékfizetési
kötelezettségr?l, egyet nekem egyet a feleségem nevére címezve.
Ebben a fent ismertetet értékek alapján az illetékhivatal a A 1990. évi
XCIII. tv. III. fejezet 26. § (1) bekezdésének f) pontjára hivatkozva
kirótt 45000 Ft illetéket és 1500 Ft ingatlannyilvántartási eljárás
illetéket. Feleségem részére szintén ilyen összegek szerepeltek.
Kérdésem a következ? lenne a történettel kapcsolatban:
A 1990. évi XCIII. tv. III. fejezet 21. § (2) bekezdés:
"Ha a lakástulajdon szerz?je a vásárláskor szociálpolitikai
kedvezményben részesül, ennek összegét - az (5) bekezdésben említett
eset kivételével - a forgalmi értékb?l le kell vonni."
A tv. ezen rendelkezését lehet-e alkalmazni, tehát a teljes forgalmi
értékb?l (azaz 16,5 MFt) le lehet-e vonni a 2,4 MFt szociálpolitikai
kedvezményt? (16,5 MFt-2,4 MFt=14,1MFt)
A tv. III. fejezet 21. § (2) bekezdését és a III. fejezet 26. § (1)
bekezdésének f) pontját lehet-e együttesen alkalmazni?
Türelmét megköszönve, várom válaszát.
Tisztelettel:
Gábor |
Kedves Gábor!
Az Ön által is hivatkozott, illetékekr?l szóló törvény 21. § (1) bekezdése
határozza meg a viszterhes vagyonátruházás illetékfizetési kötelezettségének
mértékét ingatlanok esetében. E szerint az illeték mértéke - lakásonként - 4
millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6%. Lakás
résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni
hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték, a forgalmi érték ezt
meghaladó része után 6% illetéket kell fizetni. A (2)bekezdés akként
rendelkezik, hogy ha a lakástulajdon szerz?je a vásárláshoz lakásépítési
kedvezményben részesül, ennek összegét - bizonyos kivételekt?l eltekintve,
amelyek a levele szerint Önökre nem vonatkoznak - a forgalmi értékb?l le kell
vonni. Tehát ez az egyik lehet?ség, amelyet kedvezményként az illetékfizetés
esetén igénybe tudnak venni, ekkor a 14,1 millió forint után kell kiszámolni
az illeték összegét.
A másik kedvezményes lehet?séget a 26. § (1) bekezdés f.) pontja határozza
meg, mely szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a
vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, 15 millió forintot meg
nem haladó forgalmi érték? új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni
hányadának megvásárlása. Amennyiben az új lakás forgalmi értéke nem haladja
meg a 30 millió forintot és a vagyonszerz? másik lakástulajdon eladását nem
igazolja, akkor a 21. § (1) bekezdés szerint megállapított illetékb?l nem kell
megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15
millió forint lenne. Ilyen lakás tulajdoni hányada esetén a kedvezmény a 15
millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos részére illeti meg a
vagyonszerz?t. E rendelkezés értelmében kett?jüknek a fennmaradó 1,5 millió
forint után kell illetéket fizetniük.
A két kedvezmény együttesen nem vehet? igénybe, az Önök számára álláspontom
szerint azonban mindenképp kedvez?bb az illetékhivatal által is alkalmazott
kedvezmény.
tisztelettel:
Dr. Bagó-Rónai Ivett
dr.bago-ronai.ivett@onlinejogasz.hu
|
|
|
|