|
Hírek |
|
|
2010/12/29
A kérdésfeltevés átmenetileg szünetel.
köszönettel: a szerk. |
|
|
2009/05/01
Kérjük Önöket, amennyiben a befizetéstől számított harmadik napon sem kaptak még választ értesítsenek bennünket, mert előfordul, hogy nem tudjuk a befizetőt beazonosítani.
köszönettel: a szerk. |
|
|
|
|
| |
|
A keresés eredménye:csarnota |
2006-11-13 16:18 [803] |
Tisztelt Online jogász!
Társasházunknak különböz? problémák miatt még nincs alapító okirata. Felkértünk egy építészmérnököt az épület teljes felmérésére, aki az alaprajzokat el is készítette. Az alapító okiratba a tul. hányadok megállapításához az egyes lakások nettó területét vettem figyelembe, és az került feltüntetésre az albetétek leírásánál is. Egy tulajdonos nem akarja aláírni arra hivatkozva hogy ?t emiatt hátrány éri. Véleménye szerint a lakás bruttó területét kell feltüntetni, vagyis a lakás küls? határolófalai által képezett területet mondván, hogy a közfalak is az ? tulajdonában vannak(miáltal a nyilvántartott méret is nagyobb lesz). Sajnos a társasházi- és ingatlannyilvántartási törvényben nem találtam semmilyen erre vonatkozó szabályt. Kérdezem, hogy létezik-e valamilyen rendelkezés ill. elfogadott szokásjog amely szerint meg kell állapítani az albetétek területét a tulajdoni arányok számításánál. A helyzetet még bonyolítja, hogy több tet?téri lakás is van, ahol az 1,90-es szabályra is tekintettel kell lenni. |
Tisztelt Kérdez?!Valóban hiába keresgélt, nincsen konkrét rendelkezés a
társasházi lakások alapterületének számítására. Földhivatalonként
eltér? "szokásjog" alakult ki sajnos, ami rendkívül megnehezíti nemcsak a
társaházi alapító okiratot módosítani akaró lakók, de az okiratot szerkeszt?
ügyvédek és a felmérést végz? mérnökök munkáját is. A társaházi lakások
alaterületének számításánál általában a küls? határolófalak bels? élei közti
területet szokták figyelembe venni, mivel ez a netto terület, amit ténylegesen
használ egy-egy tulajdonos, mint a külön tulajdona részét. Vita lehet az is,
hogy a bels? válaszfalak benne legyenek-e az alapterületben, vagy azokat nem
kell tekintetbe venni és ezáltal is nagyobb a lakás. Ez a változat szerintem
még elfogadható. Viszont: a küls? határolófal általában közös tulajdon,
gondolom err?l az Önök alapító okirata is így rendelkezik - és mint közös
tulajdon, nem számíthat bele egy tulajdonostárs különtulajdoni albetétjének a
területébe sem. A bels? válaszfalaknál még érthet? az igény, hogy ne
számítsanak, mert azokat el lehet bontani - ha nem f?falak -, de közös
tulajdoni falszakasz vastagságát belevenni az alapterületbe álláspontom szerint
nem lehet.
A tet?téri lakások alapterületénél az 1.90m alatti rész nem vehet? figyelembe,
viszont "udvariasságból" fel lehet tüntetni a brutto alapterületet is.
Fontos még, hogy az erkélyek alapterülete is vitás lehet. Vagy beleszámít a
felével a lakás alaterületébe - ezt a megoldást viszont egyes földhivatalok nem
fogadják el, de hajlandóak a tul. lapon feltüntetni az erkély teljes területét,
így nem annyira lényeges szerintem - vagy nem számít bele. Praktikus a második
verziót alkalmazni, így nem kell módosítani az okiratot, ha nem jó a
Földhivatalnak. A zárt erkély (loggia) teljes alapterülettrel figyelembe vehet?.
Visszatérve a lakóra, aki nem járul hozzá az aláíráshoz. A Társasházi tv. 10.§-
a rendelkezik err?l az esetr?l. Ha a tulajdonosok 4/5-e egyetért az alapító
módosítással és a kisebbség 30 napon belül nem tiltakozik bíróság el?tt, akkor
a módosítás hatályba lép. Célszer? az elkészült alapító okirattal kapcsolatban
egy közgyülési határozatot hozni az elfogadásról. DE: könnyebb út, ha meggy?zik
a tulajdonostársat, hogy a lakás területéhez képest talán elhanyagolható, ha a
falakat is beleveszik, viszont az ingatlanok áránál nem csak az alapterület a
f? szempont az értékmegállapításnál, hanem még több dolog is számít. Továbbá:
valószín?, hogy kisebb terület után alacsonyabb közös költséget kell neki
fizetni, ez is lehet érv.
tisztelettel:
Dr. Nyul Balázs
drnyulbalazs@onlinejogasz.hu
|
|
|
|