Online jogi tanácsadás

A keresés eredménye:

Ugrai

2007-02-14 22:02 [2130]

Tisztelt Ügyvéd Asszony/Úr! Egy közeli hozzátartozom két különálló ügyében szeretném a tanácsukat kérni. Egy ingatlan adásvételi szerz?dés foglalójának visszakövetelése tárgyában az I. fokú ítélet közel 700000 Ft illetéket és perköltséget szabott ki. Ez az összeg olyan magas, amelynek kifizetése ellehetetleníti a háromgyermekes családot. Az I. fokú ítélet fellebbezésre került. A II. fok új tárgyalást t?zött ki. Két ügyvéd eltér? véleménye miatt tanácstalan az illet?. Vélemények: 1. Ha egy ügyben már illetéket szabtak ki, akkor a II. fok újra nem szabadhat ki illetéket, vagy helyben hagyja az I. fokú ítéletet, vagy ítéletével megsemmisíti azt. 2. Azonnal vissza kell vonni a fellebbezést, mert az ügyet nem lehet megnyerni és a II fok még egyszer ugyan ennyi illetéket kiszabhat. Tehát perveszteség esetén lehet-e újabb illeték kiszabásával számolni és perköltséggel számolni? Másik ügy: XY bank postai úton egyenlegértesít?t küldött ki, amelyben befizetési határid?t is kit?zött. Telefonon értesültem a levél érkezésér?l, de arról nem, hogy ebben befizetési határid?t is megjelöltek. Mivel két hét múlva sem kaptam meg az egyenlegközl?t, személyesen kerestem fel a bankot. Ekkor tudtam meg, hogy befizetési határid?r?l lemaradtam és a helyszínen be kellett fizetnem 4000 Ft-ot. A bankban és a postán is hiába reklamáltam, hogy nem kaptam meg a levelet. A bank közölte, hogy kiküldte, a postán közölték, hogy csak abban az esetben tudnak utána nézni, ha a bank a levelet ajánlottan adta fel. Általában a bankok ezeket a leveleket sima küldeményként küldi ki, mint ebben az esetben is. Bizonyára ez a probléma nem egyedi eset. Szeretném tudni, hogy mit tehet az ügyfél ilyenkor. Budapest, 2007.02.13 Tisztelettel: Ugrai

Kedves Kérdez? ! Az illetékekr?l szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. § (1)bekezdése értelmében a polgári peres eljárásban az illeték alapja - ha törvény másként nem rendelkezik - az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke. Az illeték mértéke peres eljárásban 6%, de legalább 7000 forint, legfeljebb 900 000 forint; A fellebbezé illetékének mértékér?l a 46. § (1) bekezdés rendelkezik akként, hogy a megállapított illetékalap után az illeték mértéke ítélet elleni fellebbezés esetében 6%, de legalább 7000 forint, legfeljebb 900 000 forint. A 48. § szerint ha a fellebbezés kizárólag a határozat indokolása ellen irányul vagy a teljesítési határid? megváltoztatására, illetve az engedélyezett részletfizetési kedvezmény módosítására vagy mell?zésére vonatkozik, az illeték 5000 forint. Az illeték törvény ezen paragrafusaiból tehát kiderül, hogy ha fellebbeznek az els?fokú ítélet ellen, akkor a másodfokú bíróság is ki fog stabni illetéket, továbbá perveszteség esetén az ellenfél ügyvédjének ügyvédi munkadíjat is meg fog állapítani. Így ha úgy látják, hogy nincs esély a pernyertességre valóban nincs értelme a fellebezésnek. Ebben az esetben az els?fokú ítélet joger?ssé válik a fellebbezési határid? lejártával és egyben végrehajtaható is lesz, vagyis ha nem fizetnek, végrehajtás indítható meg. A második kérdésre nehéz válasz adni. Ugyanis csak akkor lehet postai tudakozványt kérni ha ajánlottan adták fel a levelet. Amennyiben jogos a bank követelése, érdemes befizetni az összeget, ha úgy gondolja, hogy a befizetés kérése jogtalan, jogorvolattal lehet élni ellene. Természetesen nem érdemes azonnal bírósághoz fordulni, hanem a banknál kellen felvilágosítást kérni. Az elveszett levelek leellen?rzésére megoldás lehet, hogyha kéri a bankot hohy az ikatási naplójukat mutassák be. Ugyanis szigorú bels? szabályzatok vannak, minden kimen? levelet iktatni kell (legtöbb banknál). Ebb?l talán kiderül, elküldték-e és mikor küldték el a levelet.

tisztelettel:
Dr. Tóth Edina
drtothedina@onlinejogasz.hu